Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

Fent nevezettek hajlandók előnyomulás esetén a felsorolt községekben a karhatalmat megszervezni, abban személyesen szolgálatot teljesíteni. Addig is míg az előnyomulás megtörténik, készek az esetleg Baján felállítandó toborzó vagy propaganda bizottságban szerepet vállalni. Tintával írt tisztázat. — OL. K. 573. 589/1919. sz. (3. csomó) A szöveg alá egy olvashatatlan kézjegyű belügyi miniszteri fogalmazó július 28-i dátummal a következőké írta: „Valamennyi jelentkező Múzsa Gyula v. országgy. képviselő lírnak véleményezés végett bemutatott, ak valamennyit feltétlen megbízhatónak és a célra megfelelő személyeknek ismeri". 313. KISKUNFÉLEGYHÁZA, 1919. JÚLIUS 30. RÓZSA FERENC CIKKE A PIACI FORGALOM MEGBÉNULÁSÁRÓL A piaci árak maximálása óta a leglehetetlenebb állapotok vannak a városban. A Munkástanács megmaximálta az élelmicikkek árát, — dicséretére váljék — de ugyanakkor nem tud eljárni a termelőkkel szemben kellő erélylyel, és a termelők mintha kartellba léptek volna, egyenesen ki akarják éheztetni az ellátatlanokat. Ugy látszik a termelők nem gondolnak arra, hogy a forradalmi proletariátusnak állnak még olyan eszközök a rendelkezésére, amelyekkel meg lehet rendszabályozni mindenkit, aki szabotál, és így mi sem természetesebb, minthogy a gazdákat is. Mihelyt megjelent a maximáló rendelet, eltűnt minden, csak kofák és néhány szál virág maradt. A profitéhes gazdák semmit sem hajlandók behozni. — Nekik mindegy, ha éhen hal is az ellátatlan tömeg. Üres kocsival jön a városba vásárolni néhány szükséges iparcikket, őrlési igazolványt szerezni, aztán ismét kimegy élni és várni, még megéhezünk, és ismét kínáljuk a százasokat egy galamb nagyságú csirkéért. Természetesen kékpénzben, esetleg új tízkoronásokban. Ezek az ő kedvenc papírjai, ezek hivatottak díszíteni a kalendáriumot, és megtölteni a ládafiókot.