Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ
ban, hogy a pénztári kezelés igen kezdetleges, könyveket nem vezetnek, csak naplót, a számlák és utalványok azonban teljesen rendben vannak. Pénztári maradványegyenleg 413 953 korona 50 fillér, amiből azonban a június elseje utáni 146 000 korona kiadást már a legközelebbi pénztárvizsgáló bizottság fogja megvizsgálni. Az intézőbizottság a jelentést tudomásul veszi, és a direktóriumnak a felmentvényt megadja. Stark Péter panaszolja, hogy Ráckevén egy kastélyban tizennyolc láda fehérneműt találtak, amit el is akartak szállítani, de a belügyi népbiztosságtól Földes rájuktelefonált, hogy onnan semmit nem szabad elvinni, csak annak, akit ő oda kinevez, és letartóztatással fenyegette a direktóriumot, ha onnan valamit el akar vinni. A népbiztosságnál rettenetes bürokrácia uralkodik, a régi miniszteri tanácsosok ma is bent vannak, és azok dirigálnak, semmiféle intézkedést nem adnak ki egységes szellemben. Itt van pl. a kék pénzről szóló rendelet, amelyik azt mondja, hogy nem szabad kék pénzzel vásárolni, egy másik rendelet pedig azt mondja, hogy jelentsék fel azt, akinek kék pénze van, és fele a feljelentőé. Kifogásolja, hogy László elvtárs a fejkvóta kérdésében csak a földmíves proletárok érdekeit tartja szem előtt, holott az országnak más lakosa is van mint földmíves. Ha van elegendő termés, akkor fel kell emelni mindenkinek a fejadagját és a zsíradagját is. Annál inkább fel kell emelni a városi proletár fejadagját, mert az hátrányban van a falusiakkal szemben, akinek inkább megvan a módja és alkalma a baromfitartásra, és könnyebben hozzájut a tejhez is, disznót is hizlalhat, tehát zsírellátás kérdésében is előnyösebb helyzetben van, mint a városi proletárság. Elnök megjegyzi, hogy László elvtárs is ezt mondotta. Stark Péter: A zöldségárusításra vonatkozólag nem tartja megengedhetőnek a szabadkereskedelmet, mert hiszen a mai szerencsétlen helyzetet nem a proletárdiktatúra hozta létre, és a zöldségüzem felállítására a háború okozta zavarok és uzsora kényszerítette. Ma nincs szabadkereskedelem, mégis azt látjuk, hogy hallatlan uzsoraáron árusítják a zöldség- és gyümölcsfélét, csakhogy így a maximálás folytán egyáltalán nincs is áru. Az elrothadás okát abban látja, hogy a vasutak szabotálnak, és a népbiztosságok sem kellőképpen intézkednek. A kereskedők az áruk javát szállítják, és elrothadva jut a hatósági üzemnek. Ha a szabadkereskedelmet megszüntetik, akkor el lehet látni a közönséget. Molnár tiltakozik az ellen, mintha ő a vörös hadsereget megtámadta volna. Tény azonban, hogy a vöröskatonák a fajállatokat erőszakkal elvitték, szintúgy hízódisznókat; kívánja, hogy az aratóknak a fejadagon kívül a megfelelő aratórész meghagyassák.