Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

kezesre is kevés volt". A polgári demokratikus kormány megdöntésének programjával pedig a parasztság eredményes fellazítására természetesen nem is gondolhattak.

69 A polgári demokratikus forradalommal szemben álló erők eltörpültek a forradalmat elfogadó és azt aktívan-passzívan támogató, a kormányt jobbról vagy balról nem alapvető kérdésekben bíráló társadalmi rétegek és politikai csoportok súlya mellett. A századfordulón formálódni kezdő modern progresszió tábora ugyanis ugrásszerűen megnövekedett. A középrétegek nagyobb, nem ellenforradalmi részét a Károlyi-párt helyi szervezetei tömörítették. A térség valamennyi mezővárosában tekintélyes szervezetekkel és a városi közép- és kispolgárságra, valamint a birtokos parasztságra támaszkodó hatalommal rendelkeztek. Hagyományaikhoz híven és társadalmi bázisuk érdekeit kifejezve általában elutasították a Lovászy felkínálta platformot, s a Károlyi képviselte irányvonalat követték.

70 A közép- és kisparasztság jelentős része (különösen a kisebb településekben) szervezetlen volt, s politikai aktivitása alacsony szinten maradt. Egy harmadik részük — Kalocsán, Kiskőrösön, Cegléden, Kecskeméten és e városok környékén — az Országos Kisgazda- és Eöldmíves Párthoz csatlakozott.

71 Az Országos Polgári Radikális Párttal szimpatizálók (elsősorban a haladó, de nem szociáldemokrata polgári értelmiség) Kecskeméten és Kiskunhalason kísérletek meg a párt helyi szervezeteinek megalakítását — Kecskeméten eredménytelenül, Kiskunhalason sikerrel.

72 A polgári demokráciát támogatták az ipari munkásságot és az agrárproletariátus egyik, elsősorban városi részét tömörítő szociáldemokrata szervezetek is. A szociáldemokrata munkásság 1919 februárjára a térség legkomolyabb politikai tényezőjévé nőtte ki magát, 1918 végén, 1919 elején minden mezővárosban, a legtöbb falusias mezővárosban és néhány kisebb településben is helyi szervezetei alakultak a pártnak.

73 A polgári demokrácia fent részletezett pártjai egységesek voltak az ellenforradalmi táborral, s lényegében a február — márciusban megjelenő kommunistákkal szemben is; az ország belső átalakítását, a kormány reformprogramját illetően a Duna—Tisza közén sem voltak egy véleményen. A centrumnak számító Károlyi-párti és polgári radikális szervezetek általában jó viszonyban voltak a polgári demokrácia táborán belül határozott baloldalnak számító szociáldemokratákkal, s a kisgazdákkal és keresz69 119., 121. és 137. dok.; vö. HEFTY, 4—22. p. 70 89. és 96. dok.; Kecskeméti Polgár, 1919. február 13. (II. évf. 36. sz.) 1. p.; Halasi Független Hírlap, 1919. márc. 1. (IX. évf. 9. sz.) 1. p. 71 118. dok. és Kiskörös és Járása, 1919. jan. 26. (XIII. évf. 4. sz.) Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919., 161. p. (120. dok.); ROMSICS, 1975. 331. p. 72 120. dok. 73 50., 65., 99., 109—111., 133. és 141. dok.