Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

Elnök előadja, hogy az ellenforradalommal kapcsolatban az a szomorú dolog fordult elő, hogy tanácstagjaink között nagy az indolentia, Szöllösi György pedig ennek tanújelét adván a tanács tagjai sorából töröltetett. Határozat. Szőllősi Györgyöt a tanács az ellenforradalom alkalmával tanúsított unproletári magaviselete miatt kizártnak mondja ki a tanácstagok sorából. Utolsóként a községi kutak használatához szükséges ivóvályúk beszerzéséről intézkedett a testület. Tintával írt tisztázat, hitelesítés nélkül. — B-KmL. Apostag. Közgyűlési jkv. 1913 — 1920. köt. 323-324. p. 290. KECSKEMÉT, 1919. JÚNIUS 29. A MŰVELŐDÉSI OSZTÁLY BERKES FERENC KORMÁNYZÓTANÁCSI BIZTOSHOZ INTÉZETT BEADVÁNYÁBAN A TANÍTÓK FIZETÉSRENDEZÉSÉT KÉRI A forradalmi Kormányzótanács XCI. sz. rendeletével megállapította a tanítóalkalmazottak munkabérét.

1 Ez a rendelet, amely május hó 14-én kelt, máig sincs végrehajtva s a tanítóság a régi alacsony fizetés mellett a szó szoros értelmében a legnagyobb nélkülözésnek van kitéve, mert a kezeihez jutó munkabér, amelyből most már a lakáspénzt is levonják, a kenyér megszerzésére sem elegendő. A művelődési osztály már több ízben fordult a közokt. népbiztossághoz, de eredmény nélkül s a tanítóság között a nyugtalanság, elégedetlenség nttönő nő, úgy hogy az osztály újból s legszükségesebbnek tartja a legsürgősebb intézkedést.