Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

érdemeit: Károly Vendelét, Kranszly Jenőét, Gyurcsó Istvánét, Rajcs Istvánét és Rátkai Zoltánét, kiknek nevei jegyzőkönyvben ezennel megörökíttetnek. Utolsó napirendi pontként elhatározta a tanács, hogy Deák János helybeli lakos hollétét (a páncélvonat vöröskatonái magukkal vitték) igyekszik megtudni, s Deákot a községbe visszahozni, mert az ellenforradalomban nem vett részt. Tintával írt tisztázat, Csömöri Ferenc, Roszik Pál, Turnai Károly tanácstagok és Lukács Miklós jegyzőkönyvvezető tintával írt aláírásával. — B-KmL. Apostag. Közgyűlési jkv. 1913-1920. köt. 314-322. p. 286. KISKUNFÉLEGYHÁZA, 1919. JÚNIUS 24. A FÉLEGYHÁZI PROLETÁR TUDÓSÍTÁSA A SZOCIALISTA PÁRT HELYI SZERVEZETÉNEK ÜLÉSÉRŐL (RÉSZLET) Héderi Antal elnöki jelentése előtt az országos szerveknek küldendő üdvözlő táviratok szövegét fogadta el a küldöttgyűlés. Ezt követően Lusztig Arnold politikai megbízott és Surányi Sándor üdvözölték a jelenlevőket. Utóbbi hosszasan fejtegette a forradalom nemzetközi továbbterjedésének szükségességét, ill. — ezzel összefüggésben — a Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi misszióját. Héderi Antal: Mi voltunk azok, akik bíráltuk a régi pártvezetőséget, hogy lanyha a pártélet, de sajnálatos tapasztalatokat szereztünk. Minden lehetőt elkövettünk, hogy a dolgozó proletariátust öntudatra ébresszük, és ők maguk mutassák meg a munka irányát, de ebben az elvtársak nem támogattak bennünket. Egy kis életet mégis bevittünk a szakszervezetekbe, de ez, mint később rájöttünk, csak a munkanélküli segélynek köszönhető. Most, mikor az eszméért kellene helytállni, sehol sincsennek azok, akik a segélyért tódultak be a szakszervezetbe. Március 21-én ráléptünk a burzsoáhatalom letiprásának útjára, de Félegyházán maga a proletariátus rettent meg a