Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

NAGYKŐRÖS, 1919. JÚNIUS 22. HAJDÚ JÁNOS PÁRTTITKÁR CIKKE AZ ELÉGEDETLENKEDÉS OKÁRÓL Egy pár nappal ezelőtt, midőn utam a Kossuth-téren vezetett keresztül, egy nagyobb csoportosulást vettem észre. Mivel majdnem kivétel nélkül asszonyok voltak a csoportosulásban, lassan én is a tömeg közzé vegyültem, s kezdtem meghallgatni azokat a minden oldalról elhangzott panaszokat, azokat a szenvedélyes kifakadásokat, melyeket az egybegyűlt nép hangoztatott. Minden figyelmet oda irányítottam, hogy megtudjam mi az igazi ok, hogy ennyire elégedetlen a nép. — Voltak olyan apró kifogások, amelyeket más viszonyok között nagyítóüvegen keresztül sem látna meg senki sem. Azonban a valódi igazi okot senki nem akarta meglátni, senki nem akarta elismerni. Ez pedig a nincstelenség. Nagyon igazuk volt azoknak, akik azt hangoztatták, hogy éhen nem lehet dolgozni. Sajnos, hogy így van. Azonban éheztünk mi munkások és rongyoskodtunk akkor is, amikor bőven volt itt minden. De bízzunk a saját erőnkben, s addig is míg az új termés enyhíteni, csillapítani fogja éhségünket, ne bántsuk azokat a munkás testvéreket, akik most vezetik legjobb tudásukkal és önfeláldozással a mi ügyeinket. Hiszen nem ők az okai annak, hogy nincsen semmi, hanem azok, akik nyomorba döntötték ezt az országot, dolgozó munkásnépével együtt. Segítsünk inkább rajtuk, hogy közös erővel mielőbb megjavíthassuk nyomorúságos helyzetünket. Hajdú János: Mikor éhes a nép. — Nagykőrösi Népújság, 1919. június 22. (I. évf. 70. sz.)