Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

szüksége. Ha mi elvesszük azt a kis lehetőséget, hogy a kisbirtokos a földjét megművelje, baromfit tenyésszen, akkor lehetetlenné tettük a földművelést is. Tény, hogy a termelésben pangás állt be, de azért van, mert a kapitalista termelési rendszer szétesett, és most a termelés a teljes szétzüllésig megy, és nem tudjuk a szükséges javakat előállítani Azt is le kell szögezni, hogy ugyanazok, akik a háború alatt ott állottak a sorban, akiket brutális bánásmódban részesítettek, akik erre egyetlen egy szót sem mertek mondani, hallgattak, most hangos zokszóval követelőznek. S miért van mindez ? Mert a proletárdiktatúra, minthogy mást nem adhat, sok pénzt adott az emberek kezébe, kik ennek ellenében most mindenféle elő nem állítható, szűkösen meglevő javakat akarnak. Mire van szükség ? Termelni, a termelést szervezni, és ha a Munkástanács Intézőbizottságát felelősségre vonják, legelsősorban azt kérdezzék: intézkedett-e a termelés biztosítására, mert ha ezt nem tette meg, akkor nem méltó arra sem, hogy a proletárok a körükben megtűrjék őket. Pedig minden intézkedés megtörtént. Felállítottunk konyhakertészetet, kerti gazdaságot, mintatenyésztőtelepeket, a lehetőségek szerint a gazdaságok összevonását megcsináltuk, és úgy dolgoztunk, hogy néhány hónap múlva a pár száz hold kertigazdaságon annyit tudunk termelni, hogy Budapestet is elláthatjuk. Hogy nincsen zöldség, annak az az oka, hogy a termelők szabotálnak. így arra kell törekedni, hogy felvilágosítsuk a kisgazdákat, földművességet, hogy testvérek valamennyien, hogy csak a javát akarjuk. Ennek a feladatának magaslatán állott is a Munkástanács Intézőbizottsága mindaddig, amíg idegen hatalmak bele nem avatkoztak a városi ügyek intézésébe. Vannak hibák, elismerem, de bizonyos, hogy az Intézőbizottság mindenkor az összesség érdekeinek megfelelően végezte a dolgát. Ha nem tudtunk iramot tartani, akkor ennek nem tíz ember volt az oka, hanem Magyarország termelésének a pangása. Ez nem védőbeszéd akart lenni, csupán ismertettem a helyzetet, és reá akartam mutatni arra, hogy az Intézőbizottság a munkásság érdekében dolgozott. Kérem, hogy ez ne befolyásolja az intézkedésüket, és a munkástanács döntsön úgy, hogy ez a proletariátus érdekeinek a legjobban megfeleljen. (Hosszantartó éljenzés.) Többek felszólalása után a munkástanács a megvádolt intézőbizottsági tagok ügyének megvizsgálására Heim Ádám, Ignátz Demeter, Kmetyé Benő, Adomecz Jánosné és Békis Lajos elvtársakat küldötte ki, annak kimondása után, hogy az eddigi tíz tagú