Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

Tisztelt elvtársak ! Hogy bebizonyítsam, hogy igenis lehet okos politikával a főváros szegénységét élelemmel segíteni, fel fogok itt olvasni egy pár soros statisztikát, hogy minden különösebb rekvirálás nélkül mit küldöttünk fel a kisgazdáktól. Kivettünk holdankint négy kilogrammot, és felküldöttünk Budapestre egy hónap alatt április 29-től május 30-ig 804 darab szarvasmarhát, 116 darab hízott sertést, 114 darab bárányt, 187 darab maglósertést, 7 vaggon gabonát, egy vaggon zsírt és húsfélét, 1444 darab tojást . . . Vágó Béla népbiztos; Mennyit ? 1444 darab tojást ? (Zaj.) Musolin Leó: Igen. Vágó Béla népbiztos: Ön is félegyházi ? Ipari munkás ? Musolin Leó: Nem. Vágó Béla népbiztos: Mi a foglalkozása ? (Zaj) Volt szolgabíró! Volt szolgabíró ! Musolin Leó: Csakhogy a munkástanács tett oda be. Vágó Béla népbiztos: Volt szolgabíró ! Majd beszélünk még erről ! A szolgabírák csinálnak hangulatot a tanácsban.

2 (Nagy zaj). Iványi Sándor: A katonaság részére ugyancsak felszállítottunk 164 darab szarvasmarhát, 24 darab juhot, 70 darab libát, stb. Neumann Károly: Most már beszélhet ! Iványi Sándor: Én beszélhetek ? Kikérem magamnak. (Zaj, elnök csenget.) Maga mit kiabál folyton bele. Elnök: A 10 perc letelt, kívánják, hogy folytassa? (Felkiáltások: Nem kívánjuk! Szolgabírókra nem vagyunk kíváncsiak!) Aki kívánja, hogy a szónok folytassa előadását, tartsa fel a kezét. (Megtörténik.) Aki ellene van! (Megtörténik.) A többség kívánja. (Halljuk, Halljuk!) Tessék folytatni. Iványi Sándor: Röviden kívánom befejezni. (Zaj.) Ne zavarjanak. Erdélyi elvtárs nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy régi beszerzési szervek helyébe újakat kell teremteni. Én szintén azt mondom, nem új szerveket kell teremteni, hanem a vidéki direktóriumot kell megbízni, hogy ezeket a beszerzési csoportokat felállítsák. Adjon a közellátási központ egy ipari munkást, egy kereskedőt, aki tényleg ért a közélelmezéshez, aki vásárolhasson, és adjanak hozzá egy földmívesszegényt. (Úgy van! Úgy van!) Ez minden város és minden járás székhelyén üssön tanyát, gyűjtse össze az élelmiszert, és szállítsa fel Budapestre. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a szerv nem lesz a lánckereskedelemnek kedvező talaja. Tisztelt elvtársak! Már ezelőtt két hónappal verekedtem a közellátási népbiztosságnál, hogy adjanak ilyen kirendeltséget, mert különben ki-