Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

szetesen most már a vármegye fedezi a kiadást, de rendelkezik is felette. (Helyeslés.) Felhívja a tagok figyelmét arra, hogy minden olyan intézmény, amelyet a vármegye létesít, abból a célból csinálja meg, hogy ne a jövőre, hanem már az idén hozza meg a gyümölcsét, hogy már az idén legyen abból Budapestnek ennivalója. Ilyen a nagy keltető telep. Halastavakat is szándékozunk létesíteni, de ehhez már több idő és fáradság kell, s ettől a folyó évtől nem várható eredmény. A cél az, hogy az a munka, amely most létesül, minden kritikán felül álljon, hogy minden ami termett, a fővárosba fel is kerüljön, éspedig szervezetten, nem pedig úgy mint eddig, minden terv nélkül. Ha előfordulnak is nehézségek a bérek kérdésében, azért a munkát ott is minden körülmények közt biztosítani kell. Minden rendeletet félre kell tenni, és meg kell állapítani azt a bért, amely a rendelet előtt megvolt, mert a fődolog, hogy a munkások dolgozzanak, és fennakadás ne legyen. (Élénk helyeslés.) Gyurjás beszámolójához tizenöten (Fischer Géza, Villám István, Stark Péter, Vargha József, Kovács Flórián, Láj Lajos, Varga József László, Urbán Pál, Szabó Ferenc, Héderi Antal, Lei Péter, Nagy János, Kiss Ferenc, Ráby István, és Domsics Ferenc) szóltak hozzá. A hozzászólók részben kiegészítették a beszámolót, részben — az elnök véleménye szerint is — ,,apró-cseprő dolgok"-kal hozakodtak elő, melyek „nem idevalók", „nem érintik a vármegye egészét". (469. p.) A vármegye közgazdasági helyzetével kapcsolatos beszámoló és vita után jelentés hangzott el a vármegyei ügyészség „likvidálási" munkálatairól és a megye közegészségügyi állapotairól. Az ülés a Budapesten észlelhető ellenforradalmi jelenségek elítélésével végződött. Másolat. — PIA. 600. f. 3/19. ő. e. 431-463. p. a Két szó olvashatatlan. 1 Az Ember című, budapesti lap május végén nyilvánosságra hozta, hogy László Arnold, a megyei Intéző Bizottság gazdasági osztályának vezetője mint álhírlapíró korábban egy zsaroló triász tagjaként tevékenykedett, s többek között 8 havi fegyházbüntetést is kapott. A lap munkatársa azt is kiderítette, hogy a triász másik két tagja (Békefy Sándor és Szebenyi [ ?]) az Intéző Bizottság, ill. a Direktórium titkárai lettek. Az Emberben közöltek hatására elrendelt vizsgálat megállapításait a Vörös Újság július 31-i száma közölte. A cikk konkrétumokkal bizonyította, hogy László mint osztályvezető tovább folytatta üzelmeit: Sziegvári Istvánt „gazdasági repülőbiztossá" nevezte ki, s korlátlan felvásárlási jogokat biztosított számára. Az így szerzett élelmiszereken azután megosztoztak. A cikk szerint László üzelmeit utóda, Gyuriás Jószef, a Földmunkás Szövetség korábbi titkára is folytatta, sőt a Direktórium többi tagja is tudott a dologról és részesedett is a haszonból. Ez utóbbi állítást a Vörös Újság augusztus 2-i számában Joanovics Sándor, Urbán Pál, Porczió István, Csató Sándor és Vörös Sándor (a Direktórium tagjai), valamint Medvezcky Jenő intéző bizottsági tag cáfolták. (Vörös Újság, 1919. július 31. és augusztus 2. — II. évf. 148. és 150. sz.) 2 A rendeletet közli Iratok Pest megye történeléhez. 1918—1919., 301—305. p.