Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ
határában levő utak rendezésére. A munkások itt megfelelő napszámokat fognak kapni, de a kisgazdákat is kényszeríteni kell, hogy igájukkal dolgozzanak. Rendeletet adtak ki arra vonatkozólag, hogy az ellátatlanokat ellátáshoz juttassák, és hogy a felesleget miként használják fel. A rekvirálás! díjakat a Haditermény sajnos még nem utalta ki, de reméli, hogy ez rövidesen meg fog történni. A vármegye ruha és lábbelivel való ellátása céljából kérdőíveket bocsájtottak ki, amelyekben az egyes községeknek be kell jelenteni szükségletüket, mert csak ezután lehet a meglevő anyagot igazságosan szétosztani. Arra fognak törekedni, hogy elsősorban a dolgozó proletariátusnak juttassanak. A nagybirtokok kommunizálása folyamatban van. Ebből a célból egy különálló szervet létesítettek, minden száz holdon felüli birtokról leltárt vesznek fel, mert eddig senki sem törődött azzal, hogy mi történik a felszerelésekkel. Ezután megkezdődött több birtoknak egy üzembe foglalása. Ez még nem fejeződhetett be, mert kevés a munkaerő, és megnehezítette a munkát az, hogy a földmívelésügyi népbiztosság még ma sincs tisztában azzal, hogy termelőszövetkezetek lesznek-e vagy kommunizált közüzemek. Szerinte, ha már mindent kommunizáltunk, a szövetkezet túlhaladott álláspont. Ennek a létjogosultsága csak addig van meg, amíg magántulajdonszerűleg dolgozunk, amíg kereskedő és kalmárszellemben termelünk. Szerencsétlenségnek tartanám, ha akkor, amikor az emberek már kezdenek megbarátkozni a szocializmussal, akkor ilyen maradi szempontot vigyenek bele a mezőgazdaságba. A földbirtokot a kollektív termelésnek megfelelő szellemben kell átszervezni, de addig is, míg ez megtörténik, folytatják munkájukat, amely mindenképpen hasznos lesz, és könnyen be lehet helyezni az új irány keretébe. A Világgazdaság ellen intézett támadásra megjegyzi, hogy ezt a lapot igenis szakemberek szerkesztik. Ez a lap teljesen megfelel a földmunkások szellemi igényeinek, egyrészt igyekszik a földmunkást kiemelni a tudatlanságból, vele az olvasást, a gondolkodást megkedveltetni, másrészt igyekszik mindenről tájékoztatni. A földmíves munkásnak nem lehet olyan újságot szerkeszteni, mint a Népszava, mert az magas volna a földmunkások nagy tömegének. A lap igyekszik a proletárdiktatúrát belevinni a földmunkások gondolkodásába azon a nyelven, amelyen azt a földmunkás meg tudja érteni. Azt a lapot nem lehet a mi igényeink szerint szerkeszteni, annak olyannak kell lennie, amilyenre az elmaradott faluban van szükség. (Élénk helyeslés.) Le kell ereszkednünk azoknak a gondolatvilágába, akiknek falun csak néhanéha jut szellemi táplálék, s akiknek koponyája igen nehezen emészti meg a dolgokat. Hiszen látjuk a rendeleteknél. Bejönnek, hogy valamely rendeletet