Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

vezetéki, csatornázási, járda és útburkolási munkálatok gazdaságosan végezhetők legyenek. A város szabályozási terve e területre nézve készen áll. 2. A város belterületén nagyobbrészt kisebb üres telkek és mezőgazdasági területek vannak, melyek nagyobbrészt nincsenek szocializálva. Amennyiben e területek egyenlőre nem szocializáltatnak a város egészséges és gazdaságos fejlesztése érdekében szükséges e területeknek kintebb fekvő területekkel való kicserélésére. 3. A belterületeken a háztelkek nagysága 400 négyszögülben volna megállapítható. Kecskemét 953 négyszögkilóméter területe mintegy 6000 tanyával van teleszórva, melyekben mintegy 38 000 lélek lakik. A kulturális, egészségügyi és gazdasági szükségletek kielégítése érdekében e területeken tanyai központok alakítására van szükség, ahol középületeknek megfelelő hely hagyandó ki, e mellett pedig háztelkek kiosztása szükséges. E tanyai központok kiosztási terve helyszíni szemle alapján elkészítendő oly módon, hogy egy-egy háztelek 6—800 négyszögöl nagyságú legyen. 4. Előkészítendő úgy a városi kertes lakóházak, mint a tanyai lakóházak építése, terve és költségvetése is. 5. A tanyai központokkal elkészítendő az orvosi, szülésznői lakások, a vörös őrség kirendeltségének laktanyái, a postahivatal épülete, ha az vasúti állomáson esetleg el nem helyezhető, továbbá az iskolák, gyermekmenhelyek tervrajza és a gyermek játszóhelyeké is. 6. A város határában sok olyan terület van, mely mezőgazdasági művelet alatt áll, de gyenge homoktalajánál fogva erre állandóan nem alkalmas. Erdészeti szakértők közbejöttével kijelölendők az ilyen területek, az erdőterületekhez csatolandók, s beerdősítésük elkészítendő. 7. A város belterületén működő iskolák részére a belterület közelében a gazdasági ismeretek gyakorlati tanítására megfelelő területek kijelölendők. 8. A város gazdasági fejlődésének iránya, s a többtermelés érdeke kívánja legalább két nagyobb öntözésre berendezett zöldségkertészet létesítését. E célra egyik legalkalmasabb terület Kisfái-pusztán fekszik (mintegy 80 hold), mely egy állami elmegyógyintézet építésére s kapcsolatos zöldségtermelésre lévén kijelölve, megfelelő kutakkal van ellátva. Hasonlóképp alkalmas, bár kutakkal még ellátva nincs, a földmíves iskolával és gazdasági tanítónőképezdével szomszédos Méheslapos nevű homokos terület. Ezek fölmérése, öntözési és esetleg egyengetési terveinek elkészítése szintén sürgősen szükséges. Az utóbbi terület, tudniillik a Méheslapos volna a legalkalmasabb a városi szennyvizek és fekáliák felhasználásával és alapcsövezéssel nagyarányú és