Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

A DIREKTÓRIUM JELENTÉSE A VÖRÖS HADSEREG SZERVEZÉSÉNEK HELYI KUDARCÁRÓL Kecskeméten semmi különös újság. A Vörös Hadsereg szervezése abszolút kudarccal végződött. A felhívásra senki sem jelentkezett, mert 15 korona napibér mellett nem akarnak katonai szolgálatot teljesíteni akkor, mikor ők 60—70 koronát is keresnek naponta. A munkásdirektórium önhatalmúlag felemelte a zsoldot 25 koronára, ennek sem volt azonban eredménye és most intézkedést vár a további teendőkre nézve. Közli: Hajdú Tibor: A forradalom győzelme vidéken. —• Századok. 1959. XGIII. évf. 1. sz. 170. old. (PIA. 24. f. 7-9. ő. e.) A Vörös Hadsereg felállítására vonatkozó kormányzótanácsi rendeletet a Népszava március 25-i száma közölte. A rendelet szerint a jelentkezőket havi 850 korona fizetés, családtagonként havi 50—50 korona családi pótlék, félévenként 300 korona lakbér és hat havi kifogástalan szolgálat után 300 korona jutalom illette meg. (A Magyar Vörös Hadsereg. 1919., 81—84. old.) S bár a térség városainak ifjúmunkásai, diákjai, régebb óta szervezett munkásai, s különösen a bácskai menekültek közül szép számmal jelentkeztek a Vörös Hadseregbe (lásd erre e kötet 175. számú dokumentumát; vö. Olvasókönyv, 75. old., PATAKI F., 62—65. old. és E,ACZ, 35—36. old.), a lakosság túlnyomó többségét kitevő parasztság s a munkásság másik része másutt is passzív maradt. Csuka [?] politikai megbízott jelentette április 6-án Kiskőrösről, hogy „... a sorozás csekély eredménnyel folyik". (PIA. 603. f. 6126. ő. e. 40. Jol.) Sinkó Ervinnek pedig, akit a forradalom első napjaiban Duna—Tisza közi agitációs körútra küldött a Kormányzótanács, általános benyomása volt ez. (SINKÓ, 40. old.)