Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Előszó

attól függően, hogy a vétel (tisztázat) vagy a leadás (fogalmazvány) alapján közöltük-e. Az irat előállításá.nak módja és ügyviteli helye után a legenda részeként közöljük az aláírás módját (tintával, ceruzával) vagy hiányát s jegyzőkönyvrészletek) esetén a jegyzőkönyvet aláírók nevét is. Mindezeket gondolatjellel választottuk el a forrásanyag jelzetétől, amely az őrző intézmény nevéből, a fond, állag, ill. mindkettő számából vagy nevéből és az irat eredeti iktatószámából áll. Iktatatlan iratok esetén (a visszakeresés megkönnyítése érdekében néha egyébként is) a pagina- vagy folio-számot adtuk meg. Újságcikkek közlésekor természetesen eltértünk a fenti eljárástól : címben a cikk szerzőjének nevét vagy a lap nevét és a cikk típusát (szerkesztőségi cikk, glossza, tudósítás stb.) és tárgyát, a legendában a cikk címét, s ha tudtuk, a szerzőjének nevét adtuk meg. Már publikált iratok közlésekor pedig a könyv vagy folyóirat bibliográfiai adatait közöltük, s az irat ügyviteli helyét, előállításának módját — ha ez a publikációból kiderült — zárójelbe tettük. Ahol a forrás megkívánta, a legenda után rövid jegyzetet készítettünk. Jegyzeteink részben archeográfiai, szövegkritikai természetűek, szövegváltozatokban található eltérésekre, törlésekre, betoldásokra, lényeges kezelési utasításokra hívjuk fel a figyelmet (konkrét esetben az ábécé azonos kis betűivel jelöljük a szövegben és a jegyzetben), részben magyarázó, kommentár jellegűek, amelyek vonatkozhatnak az ügy elintézésére, lehetnek az irat által ki nem fejtett kérdések megvilágításai, tendenciózus beállítások korrigálásai, figyelemfelhívások a kötet vagy egyéb publikációk hasonló közléseire, vagy egyszerű utalások, helyreigazítások. Ha ezek a megjegyzéseink nem az irat egészére, hanem annak csak egy részletére vonatkoznak, azonos arab számokkal utalunk szöveg közti előfordulásukra. Kötetünket bevezető tanulmánnyal, hely- és névmutatóval, irodalom-, idegenszó- és rövidítésjegyzékkel, valamint fénykép- és plakátmellékletekkel láttuk el. A bevezető tanulmány elsősorban kalauz, a 339 dokumentum közötti eligazodást, az összefüggések felismerését kívánja szolgálni. Nagyon is tömör megállapításainak hitele, fedezete nem hivatkozásaiban, hanem a 339 dokumentumban keresendő. (A forradalmak előtti osztályviszonyok és politikai élet tömör jellemzését éppen azért láttuk szükségesnek, mert a dokumentumok ilyen természetű bizonyítóanyaga az időhatárok miatt szegényes. Ennek ismerete nélkül pedig néhány megállapításunk és néhány dokumentum fedezet nélkül maradt volna.) Ugyanakkor egyfajta, a közölt dokumentumokon és az eddigi feltárásokon alapuló olyan, elsősorban az osztályerőviszonyokra, a hatalmi-politikai élet jelenségeire, valamint a két forradalom hatalmi szerveinek összetételére koncentráló összegzés s egyben munkahipotézis is, amelynek kifejtését, ill. részletes bizonyítását a következő évek