Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

„DR. G." VEZÉRCIKKE A MUNKÁSTANÁCS ÉS A NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSÁRÓL Tempora mutantur! A városháza egyik helyiségét egy eddig ismeretlen testület és intézmény foglalta el. Ez a testület a „Munkás Tanács", az intéz­mény a „Népjóléti bizottság". Ezután már nemcsak a születési rang, a meg­levő vagy szerzett vagyoni osztály intézi kesztyűs kézzel, fontoskodva a nép ügyes-bajos dolgait, hanem a nép önmaga, a fent nevezett testület és intéz­mény által. Ugyanis a fenti testület és intézmény akként tudott az őt meg­illető helyre jutni, hogy városunkban tartott több népgyűlés határozatai kényszerítették erre. Mintegy másfél hónapig tépelődött a népbizottság, vajon elfoglalja-e helyét, vagy pedig csak külsőleg szemlélje a volt „Nemzeti Tanács" több tagú, de egyszemélyű ténykedéseit ? A nép felismerve ennek szükségét, egyhangúlag kimondta a szervezetek megalakítását, s azoknak tagjait nyomban meg is választotta, melyek aztán működésüket megkezdték. Jelenleg csak annyit említek meg, hogy a fenti alakulatok a pártokon belül a város összes egyleteiből — a Népkör kivételével — delegált tagokból állanak, s a jog, törvény és igazság jelszava alatt, de a méltányosság szem előtt tartásával, a közigazgatásnak segédkezet nyújtva a város lakosságának sociális dolgait vezetni fogja, míg az új, meghozandó községi választói tör­vény alapján, az új közigazgatás helyét elfoglalhatja. Kísérje szeretettel olyan megértés, mint amilyen buzgalommal ellátja kötelezettségét. Dr. G.: Progress. — Abony, 1919. február 16. (XXIV. évf. 7. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents