Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

hangúlag ifj. Kardos Mihály kisgazdát választották meg. Ugyancsak egyhangúlag társelnökké választattak, a kisgazdák részéről Magó Mihály, a földmíves munkások részéről Bimbó Pál, a szellemi munkások részéről Haerter Ádám főgimn. tanár, a kisiparosok részéről Fábián Imre, s az iparos tanács a maga kebeléből társelnökül Piros Lajos iparost küldte ki. Alelnökök pedig a mindenkori kerületi elnökök. Pénztáros lett Nagy Béni. Az elnökség a megalakulásról átiratban értesíti a helybeli szociáldemokrata pártot, a 48-as függetlenségi Károlyi pártot és a párt központi vezetőségét. Dr. Hartyáni Imre mint a párt szervező bizottságának tagja A kisgazda és földmívespárt megalakulása. — Czegléd, 1919. február. 2—4. (XLI. évf. 5. sz.) 119. BUDAPEST, 1919. FEBRUÁR 8. RÉSZLET POGÁNY JÓZSEFNEK AZ ELLENFORRADALOM ELLENI HATÉKONYABB FELLÉPÉST SÜRGETŐ BESZÉDÉBŐL: A KISKUNSÁGI MOZGALOM Tisztelt Katonatanács ! Sajnos, azzal a megállapítással kell kezdenem, hogy a forradalom veszélyben van. [ . . . ]

a Kiskunfélegyházán, Kunszentmiklóson el akarnak szakadni a magyar köztársaságtól. Külön jászkun köztársaságot kívánnak, külön jászkun hadsereggel, mert ahogy mondják, csak így lehet biztosítani ,,a létérdekükben veszélyeztetett földbirtokosok testi épségét és vagyonát". A húsz tagú végrehajtó bizottság kiáltványa ugyanakkor, amikor az ország területi integritásáért siránkozik, egészen nyíltan szét akarja darabolni az országot: „Mi, szabad kiskunok a népek önrendelkező jogának az alapján elhatározzuk, hogy jövőnk sorsát saját magunk akarjuk intézni és ezen célból kimondjuk a kiskun területek függetlenségét''. Ugyanilyen feudális, elavult hagyományok élednek újra a székelyek mozgalmában, akiknek jogos bánatát lelkiismeretlenül kihasználják politikai kufárok. [. . . ]

b