Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ
a Ceruzával föléírva: „nem", b Ceruzával föléírva : „bár". c A „kommunizmusnak" szó barna színű ironnal áthúzva, és ugyanezen'- ronnal föléírva: „anarchiának". "Valószínű, hogy a január 10-i és 14-i határozatok ellenére a Törvényhatósági Bizottság nem kapott hivatalos értesítést a Nemzeti Tanács állásfoglalásáról. A Tanács január 17-i ülésén ugyanis a szociáldemokrata Lőwy „... kéri, hogy a th. bizottság sorsában a Nemzeti Tanács sürgősen foglaljon állást, e célból kéri, hogy a Károlyi párt ismertesse felfogását". A Függetlenségi Párt exponensei (dr. Horváth Mihály és dr. G-arzó Béla) válaszukban kijelentették, hogy ,,... a közgyűlés összetétele nem felel meg a demokrácia elvének". Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy „.. . a függetlenségi párt várakozó állásponton van . . .". Sándor István polgármester és Bódy János szociáldemokrata tanácstag felszólalása után a testület ismét elhatározta, hogy „... a kormánybiztost sürgős intézkedésre kéri fel". Egyúttal létrehoztak egy vegyes pártállású 11 fős bizottságot, a pártok közös platformjának kidolgozása céljából. (Uo. szám nélk. 70—71. p.) A Törvényhatósági Bizottság ügyében kiküldött bizottság a Nemzeti Tanács január 24-i ülésén ismertette álláspontját. A Bódy János által bemutatott javaslat tartalma a jegyzőkönyv szűkszavúsága és egyéb, a kérdésre vonatkozó források hiánya miatt nem ismeretes. A jegyzőkönyv szövegösszefüggései alapján mégis biztosra vehető, hogy a polgári pártoknak ismét sikerült megakadályozniuk a szociáldemokrata törekvések realizálását. Erre utal a jegyzőkönyv azon megállapítása, hogy a Munkástanács nem fogadta el a javaslattevő bizottság előterjesztését, hanem „fenntartja a Nemzeti Tanács e tárgyban hozott régi határozatát, mely szerint a th. bizottság fölhívatik a lemondásra és hatáskörének a Nemzeti Tanácsra leendő átruházására." Bódy előterjesztése után Sándor István — hivatkozva a tervezett új községi választásokra és a Törvényhatósági Bizottság határozatképtelenségére (a háború alatt módosult a virilisek összetétele, s az új névjegyzék Kecskeméten még nem készült el) — a kérdés elbagatellizálására törekedett. Vincze Lajos, Buday Dezső és több szociáldemokrata ellenkező előjelű felszólalása után azonban a Nemzeti Tanács ismét — immár harmadjára-negyedjére — kimondta a Törvényhatósági Bizottság feloszlatásának és helyette megfelelő szerv létrehozásának szükségességét. E célból hat tagú küldöttséget menesztettek a belügyminiszterhez és a vármegye kormánybiztosához. (Uo. szám nélk. 72—73. p.) Fenti küldöttség ténykedése nem ismeretes. A kecskeméti szociáldemokraták és a polgári pártok helyi képviselőinek vitáját a városok közigazgatási szervezetének ideiglenes módosításáról szóló VIII. néptörvény (Lásd: Az 1919. évi törvények gyűjteménye. Bp. 1919. 259 p. 28—32. old.) döntötte el, amely az Országos Törvénytárban 1919. január 29-én jelent meg. A vármegye kormánybiztosa február 18-án nevezte ki a Kecskeméti Néptanács tagjait. Az új szerv mind a Törvényhatósági Bizottság, mind a Nemzeti Tanács hatáskörét és feladatait ellátta. (Vö. e kötet 97., 125. és 135—136. számú dokumentumaival.) 103. ÚJVIDÉK, 1919. JANUÁR 15. BÁNSÁG, BÁCSKA ÉS BARANYA NEMZETI KORMÁNYA BELÜGYI OSZTÁLYÁNAK LEIRATA BAJA POLGÁRMESTERÉNEK A POLITIKAI LAPOK FORGALOMBA HOZATALA TÁRGYÁBAN Elrendelem, hogy a politikai lapok kiadhatók, de csak ezen ügyosztály előzetes engedélye után. Ezért egyesek, felek és társulatok, kik politikai lapot szándékoznak kiadni, tartoznak azt czím útján írásban ezen ügyosztálynak bejelenteni, és az engedélyt kikérni.
