Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

Tintával írt tisztázatok, tintával írt aláírásokkal. — B-KmL. Kiskunhalas. Munkás tanács jkv.-e. a Fölé írva: Fekete Sándorné. 1 Bár január 2-1-i jelentésében a polgármester is támogatta a Munkástanács szándékát (lásd a 108. számú dokumentumot), sőt a január 27-én kiadott VIII. néptörvény értelmében február 1-én a képviselőtestület is feloszlott (B-KmL. Kiskunhalas. Polgármester ir. 1453/1919. sz.), a Munkástanács nem vette kezébe a közigazgatási hatalmat, hanem — minden bizonnyal az emiitett budapesti tárgyalások alkalmával kapott intencióknak megfelelően — az Ideiglenes Néptanács kinevezését várta. Erre utal a testület március 5-i üléséről felvett jegyzőkönyv első bekezdése:,,Elnök előadja, miszerint többfelől jövő panaszok folytán a városi tisztviselők nem viszik kellő komolysággal a város ügyét; ha a legközelebbi tanács ülésig az új nép tanácsot ki nem nevezik, úgy a munkás tanács veszi át a hatalmat". Jóllehet a Kiskunhalasi Ideiglenes Néptanács kinevezésére március 21-ig nem került sor, a Munkástanács nem váltotta be ígéretét. 2 Az egyik november eleji képviselőtestületi ülés határozta el, hogy társadalmi adakozás útján 2 milliós alapítványt létesítenek, s ezen alapítványból 1000—1000 koronás segélyeket nyújtanak a hazatért katonáknak. (Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918. november 6.) A felajánlott összeg azonban a Munkástanács közölt határozata ellenére sem gyűlt össze. (Vö. Munkástanács februári jegyzőkönyveivel.) 99. KECSKEMÉT, 1919. JANUÁR 11. A MAGYAR ALFÖLD TUDÓSÍTÁSA A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT HELYI SZERVEZETÉNEK GYŰLÉSÉRŐL ÉS PROGRAMJÁRÓL A munkásotthon leendő helyiségében összegyűlt vasárnap Kecskemét dolgozó népe, hogy megbeszélje a politikai helyzetet, megszabja eljövendő küzdelmeinek irányát, s tisztán lássa az utakat és az eszközöket a proletariátus teljes felszabadítására. Lugossi István megnyitója után Brachfeld elvtárs ismertette az orosz bolseviki mozgalmat, rámutatott a szocializmussal azonos céljaira, de azonnali megvalósításának a termelésre káros hatásáról is. Egyelőre célszerűbbnek véli, ha a szociáldemokrata párt törvényhozás útján viszi előre a társadalmat végcéljai felé. Bende József az orosz bolseviki mozgalomról beszélt, mint szemtanú. Jéger elvtárs a városi közigazgatás még mindig munkásellenes kinövéseire mutatott rá, s éles harcra buzdított. Tóth elvtárs a bolsevizmus tragédiáját az emberek butaságából magyarázta. Űj társadalmi rend nem fejlődhet ki, még létének anyagi okai ki nem fejlődtek a mostani termelési rendben. A szocializmus által megvalósítandó