Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

városi épület visszaadását megtagadta azzal az indoklással, hogy a beteg katonák száma megnővekedhetik, s akkor ezekre szükség lesz, — mi pedig enélkül nem tudjuk Közellátási Hivatalunk elkerülhetetlen és elhatározott újjászervezését megvalósítani, s a munkásság nem tudott szervezetei és munkaközvetítője, stb. számára helyiségekhez jutni. Ennélfogva a munkásság a részére szükséges épületet már birtokba is vette. A közellátás terén is nagy bajok vannak. Mi tisztviselők — ha bizonyos engedékenységgel is a helyi követelmények iránt — kénytelenek vagyunk a kormány rendeleteihez alkalmazkodni, melyeket azonban a környékbeli városokban és községekben ritkán hajtanak végre, a kiutalt élelmiszereket a helyi hatóságok nem engedik gyakran elszállítani, vagy azok akkorra az ellenség kezére kerülnek, miáltal éppen e város lakossága szenved, mely pedig a környéken a legeilátatlan abb. A városi tanáccsal és egyéb helyi hatóságokkal együtt a legkétségbeesettebb küzdelmet kell folytatnunk, hogy a miniszteri rendeletek és a Munkástanács követeléseit valamennyire összeegyeztessük, s mindkét irányban a legsúlyosabb felelősséget kell viselnünk. Eközben azonban munkánk szükségképp hatástalanabbá, néha tétovázóvá válik, amit növel az, hogy állami közmunka hiányában a városnak kell a sok dolgozni akaró munkás részére munkaalkalomról gondoskodni, a magas munkabérek és anyagárak a városi háztartás egyensúlyát veszélyeztetik, új jövedelmi forrásokról csak a kormány jóváhagyása mellett gondoskodhatunk, ez pedig hosszú időt vesz igénybe. Az itteni Nemzeti Tanács helyzete is nehéz, mert a nép széles rétegei tőle várják bajaik orvoslását, szükségleteik kielégítését, ehhez pedig megfelelő hatásköre nincs, és a városi tanács sem mindig foganatosíthatja határozatait, mert nem mindig találhat módot arra, hogy magát az ily határozatok végrehajtásával az anyagi, erkölcsi és fegyelmi kérdőrevonástól, illetőleg megtorlástól mentesíthesse. Tudomásom és véleményem szerint ezek a dióhéjban foglalt okok idézték elő a helyi Nemzeti Tanács mai állásfoglalását. A közelmúltban újraszervezett, s most felerészben a Munkástanács, felerészben a polgári pártok megbízottaiból álló helyi Nemzeti Tanács ma esti ülésén ugyanis a Munkástanács részéről indítványt tettek, hogy a törv. hat. bizottsági közgyűlést szólítsák fel lemondásra, és jogkörének a Nemzeti Tanácsra való átruházására, mely azután vegye át a város felett a hatalom gyakorlását, és ahol szükséges, a központi kormányhatalom túlságos jóváhagyási és intézkedési jogának mellőzésével, tegye meg a szükséges intézkedéseket. Kijelentették egyben, hogy ha a törv. hat. bizottság nem lenne erre hajlandó, a Munkástanács tudni fogja a módját, hogy a lemondást kikényszerítse.