Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

is elszállíthatunk, ellenkező esetben semmiért felelősséget nem vállalhatunk, és elkészülhetünk a legrosszabbra. Felsődabas község elöljárósága Tintával írt tisztázat. — PIA. 606. f. 3/41. ő. e. (VII. köt.) 590. Jol. 68. ÚJVIDÉK, 1918. NOVEMBER 25. RÖPLAP BÁNSÁG, BÁCSKA ÉS BARANYA ELSZAKADÁSÁRÓL ÉS AZ ÚJVIDÉKI NÉPGYŰLÉS HATÁROZATAIRÓL A bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és a többi szlávoknak Újvidéken 1918. évi november hó 25-én (12-én) tartott nagy népgyűlése a következő határozatokat hozta : I. 1. A testvér Szerbia kormányát kérjük, hogy érdekeinket a békekonferencián képviselje. 2. Csatlakozunk a szerb királysághoz, mely eddigi működésével és fejlődésével biztosítja a szabadságot, jogegyenlőséget és haladást minden irányban, nemcsak nekünk, hanem valamennyi szláv, sőt a nem szláv népeknek is, amelyek velünk együtt élnek. 3. Ezen kívánságunk elő akarja segíteni egyúttal az összes délszlávok törekvéseit is, mert mi is őszintén óhajtjuk, hogy a szerb kormány, egyesülve a zágrábi néptanácscsal, megtegyen mindent, hogy egységes Szerb, Horváth és Szlovén állam, Péter király és az ő dinasztiájának vezetése alatt létesüljön. 4. Hogy tehát ez a népgyűlés a maga részéről is elősegítse az összes szerbek, horvátok és szlovének egységes államának létesítését, két tagot választ: Tomics Jásót (Újvidék) és Ráics Blaskót (Szabadka), akik a szerb kormánynak, és kettőt: Dr. Manojlovics Jovánt (Szabadka) és Sztáics Vászót (Újvidék), akik a zágrábi néptanácsnak rendelkezésére fognak állani.