Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

S ezt a nagy szakadékot nem anarchiával, nem fosztogatással kell és lehet áthidalni, de a régi osztályuralmat megszüntetni kell a szervezet erejével, s az új renden épüljön fel az új Magyarország, amely a dolgozó embereknek tisztességes megélhetést, szabadságot és jogot nyújt, legyen bármilyen nyelvű és vallású. Igen, megélhetést és munkaalkalmat a városunkba hazatérő ezreknek — utalt az előadó több sürgős munka megindítására —, csak így képzelhető és várható a rend fenntartása, mert csak az éhező és lerongyolt tömeg elkeseredése uszít a rablásra és fosztogatásra. Követeli a 8 órai munkaidőt, mert ezáltal sokkal több munkásnak tudunk munkaalkalmat adni. El lehetünk rá készülve — úgymond, — hogy az ország minden részéből tömegesen tódulnak haza beteg s rokkant katonáink, ezeknek gyógykezelésre van szükségük, s ezekkel ne oly szűkmarkúan bánjék a város, mint a múltban a kezelése alatt álló hadikórházzal szemben. Tiltsa el az alkohol élvezetétől az embereket, mert láthattuk, hogy a szesz élvezete mire ragadtatja a népeket. Utalt az előadó arra a hatalmas horderejű eseményre, hogy a napokban összeül a parlament, s a nemzetitanács még utolsó kísérletül törvényesen akarja az általános titkos, minden 20 éven felüli, nőkre is kiterjedő választójogot megszavaztatni. S ha ez nem sikerül, 24 órán belül, minden törvényes forma mellőzésével a nemzeti tanács kimondja. (Élénk, lelkes helyeslés és taps.) S az új választójog alapján 6 hét múlva összeülő alkotmányozó gyűlés határoz az államforma milyenségéről, ami nem kétséges, hogy köztársaság lesz (hatalmas tapsvihar, éljenzés), és soha többé nem teszi egy ember hatalmába sorsának intézését, hanem saját maga határoz sorsa fölött. Utána dr. Kalmár Mór elvtárs tartott gyújtó hatású beszédet, hangsúlyozva a szociáldemokrata pártnak a nemzeti tanáccsal való együttműködését és támogatását, és hasonlóra kérve a nemzeti tanácsot. Különösen kérte a megjelenteket, hogy a közrend most mindenekelőtt fontos, csak az az igazi magyar ember és becsületes szocialista, aki ezt a szívére veszi; aki ezt meg akarja bontani, ellensége az országnak, és a szocializmusnak tesz kimondhatatlan károkat. Ezután dr. Horváth Zoltán a nemzeti tanács elnöke beszélt. Tudomásul vette az elhangzottakat, és az ő óhaja is karöltve működni a szociáldemokrata párttal, a nép akaratával. Kérte a közönséget, véssék szívükbe és eszükbe a hallottakat, és terjesszék mindenütt e hatalmas, megváltó eszméket. Végül dr. Lantos Albert elvtárs a következő határozati javaslatot olvasta fel, mit lelkes éljenzés ós helyeslés közben egyhangúlag elfogadtak.