Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIHEZ

1 A nyári országgyűlési választások eredményére lásd e kötet 22. számú dokumentumát. Fazekas Ágoston válaszát a lap október 27-i száma közölte. Miután IV. Károly rendelete alapján az Osztrák— Magyar Monarchia ekkor már négy önálló államból állt, Kiskunfélegyháza munkapárti képviselője a „pártfegyelem" megsértése nélkül jelenthette ki: ,,.. . az Ausztriától való teljes, tökéletes elszakadásnak, önálló katonai, külügyi és gazdasági létünknek vagyok meggyőződéses, tántoríthatatlan követője és harcosa". Érdekesebbek ennél Fazekas viszontkérdései, ill. az ezekre adott — valószínűleg Horváth Zoltán által fogalmazott — válaszok, melyek a két párt és a két politikus közötti aktuális ellentétekre mutatnak rá. Fazekas kérdései: „1. Százezer szociáldemokrata munkás uralmát akarja-e rákényszeríteni a tizenkétmilliós magyarságra, amelynek kilenc tized része kisbirtokos és földmívelő ? 2. Azt akarja-e, hogy az egységes magyar állam darabokra szakadjon ? 3. Meddig fogja még bíztatni az oláhokat, tótokat, ruténeket és szerbeket, hogy a most kivívott független Magyarországot apró nemzetiségi országokra szaggassák fel?", ti. a Károlyi-párt. A Károlyi-párt kiskunfélegyházi szervezetének válaszai: „1. azt akarjuk, hogy a szociáldemokrata párt is elnyerje az ország sorsának intézésében az őt megillető helyet; 2. nem akarjuk, hogy az egységes magyar állam darabokra szakadjon; 3. a hazánkban lakó nemzetiségeket nem bíztatjuk, hogy az országot darabokra szaggassák, de velük, mint testvérekkel óhajtunk élni". (Félegyházi Hírlap, 1918. október 27. — XXXVI—XXIV. évf. 43. sz.)