Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIHEZ

48-as politika sikeres kivívásáért küzd. [így] Ez a férfiú pedig nem más, mint dr. Horváth Zoltán, aki dr. Holló Lajosnak tanítványa s hosszú időn át volt munkatársa. (Szavait hosszan tartó, szűnni nem akaró éljenzés követte.) Beszéde további részében nagy hatást keltőén a helyi állapotokkal s a munkapárt jelöltjének politikai működésével foglalkozott. Dr. Horváth Zoltán ügyvéd, képviselőjelölt szólott ezután. Az ő első szavai is dr. Holló Lajos elhunyt képviselőnk emlékének szólottak. Utána kifejtette politikai hitvallását, melyben a 48-as, függetlenségi eszmék törhetetlen, tántoríthatatlan hívének vallotta magát. Elsősorban is a béke kérdésével foglalkozott hosszasabban, hirdetvén a hadi kárpótlás nélküli s annexió mentes mielőbbi megegyezéses béke létrehozatalát. Követelte a titkos diplomácia megszüntetését, a nemzetközi döntő bíróság felállítását, a népeknek olyan szövetségét, amelyben Magyarország, mint teljesen önálló s Ausztriával csupán personalis unióban levő állam vegyen részt. A német szövetségi szerződés megtartását kívánja, de ellenez minden olyan törekvést, amely más téren való szorosabb kapcsolatot akar létrehozni hazánk és Németország között. így különösen ellenzi gazdasági életünknek Németországgal való szorosabbá tételét, mert ez elsősorban önállóságunkat veszélyezteti, s a teljes beolvadással fenyeget, másodsorban pedig arra készteti a most ellenséges hatalmakat, hogy azok is egy nagy gazdasági szövetségben egyesüljenek; ekként a világ népei két táborra szakadván, újabb világháborúnak a magva hintetik el. Foglalkozott hosszasabban az általános választójoggal, melynél a községenkénti titkosságért s a magyarság faji megerősítésért küzd. Vá asztójogot kíván adni minden oly magyar katonának, aki a harctéren küzd az országért. Kiterjeszkedett beszédében hosszasabban az önálló magyar hadsereg felállítására; szólott továbbá a magyar jegybank felállításáról s valutánk megjavításáról s az önálló magyar vámterület megteremtéséről, mely által nemcsak országunk erősségének előmozdítását érjük el, hanem a gazdasági termékeknek jobb értékesítése mellett az ipar fellendülését s annak megszilárdítását remélhetjük. Ezek után sürgette az egészségügynek, az igazságszolgáltatásnak, közigazgatásnak, közoktatásnak modern módon való reformálását. A hadirokkantak s árváknak megfelelő módon való segélyezését s kártalanítását. A magyarságot erősítő birtokpolitikának a megteremtését követelte. Az adózásnak progresszivitását, különös tekintettel a háborúban szerzett vagyonok s nyereségek elsősorbani megterhelésével.