Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIHEZ

lentőségét egy és fél órás beszédében. Ezenkívül Mig G. Károly és Németh Erzsike egy dramolettet adtak elő, Németh Ferenc és Vágó Esztike pedig verseket szavaltak. D. A kecskeméti szervezett munkások e hó 15-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a kereskedelmi alkalmazottak egyesületében (Kisfaludy utca 6.) értekezletet tartanak a Népszava érdekében.

4 Minden szakma munkásai jelenjenek meg, hogy egyesült akarattal szállhassanak szembe a Népszava ellen irányuló gyáva és alattomos hajszával. Pártügy eh. — Népszava, 1918. február 5. (XLVI. évf. 30. sz.) 8. p.; április 12. (87. sz.) 8. p.; május 7. ( 107. sz.) 5.p.; szeptember 13. (214. sz.) 8. p. 1 1918. január 27-én. 2 1918. április 7-én. 3 1918. május első napjaiban. 4 A Népszava 1918 augusztusi és szeptemberi számaiban többször cikkeztek arról, hogy a lapot nem kézbe sítik a frontkatonáknak. A kecskeméti pártszervezet tiltakozása — az egyre szigorúbb cenzúrázás mellett — elsősorban valószínűleg ezzel kapcsolatos. Megjegyezzük, hogy az októberi forradalom kitöréséig a Duna—Tisza közén szociáldemokrata pártszervezet csak Kecskeméten és Kiskunhalason működött, Kiskunfélegyházán és Nagykőrösön nem. Cegléden a földmunkások és a távirdamunkások szakszervezete alakult újjá 1917 végén, ill. 1918 elején. (MMTVD. 5. köt. 138—139. p. és MERÉNYI, 20—22 p.) A Szociáldemokrata Párthoz kapcsolódó spontán vagy szervezett országos akciókba (január 18—20-i tömegsztrájk, április végi választójogi tüntetés, május 1. megünneplése, június végi tömegsztrájk) azonban fenti Duna—Tisza közi szervezetek is alig-alig kapcsolódtak be. Mindössze a ceglédi munkásság egy részéről tudjuk, hogy részt vettek a januári tömegsztrájkban. (Lásd erre Népszava 1918. január 22-i, 27—28-i; április 23-i és május 3-i számaiban közölt beszámolókat és tudósításokat, valamint MMTVD. 5. köt. 209—229. p. közötti dokumentumait. Vö. MERÉNYI, 10—-29. p.) E negatív információk összhangban vannak a Duna—Tisza közi munkásszervezetek 1917—18-as tevékenységének „békés", „törvényes" és „hazafias" jellegét hangsúlyozó polgármesteri, főszolgabírói és rendőrkapitányi jelentésekkel. (Vö. e kötet 12., 15., 17., 20. és 24. számú dokumentumaival.)