Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIHEZ

Egyelőre kiosztatom meglevő csekély készleteinket. Szükséges volna még, hogy a Közélelmezési Hivatal által már megállapított 1500 mm. burgonyaszükségletünkből a már kiutalt 200 mm. burgonyán felül még legalább néhány vagonnal sürgősen megkaphassunk, hogy a népet valamennyire kielégíthessük. Szükséges lenne továbbá, hogy rendőrségünk megapadt létszáma újabb behívásokkal ne csökkentessék, sőt szándékom van annak kiegészítése céljából arcvonalszolgálatra nem alkalmas népfelkelők kirendelését kérni. polgármester. Tisztázat másodpéldánya, aláírás nélkül. — B-KmL. Kecskemét. Polgármester ein. ir. 1222/1917. sz. A május 15-i kecskeméti tömegmegmozdulás viszonylag korai megnyilvánulása volt a háború okozta szociális elégedetlenkedésnek, mert a Duna—Tisza közi „éhségtüntetések" csak 1918-ra váltak gyakoribbá. A sort a február 24—26-i kiskunfélegyházi tömegmegmozdulás nyitotta meg, s a július 15—17-i kiskunmajsai lázongások követték. (Lásd kötetünk 19. és 23. számú dokumentumát.) Július 19-én a lajosmizsei jegyző jelentette: „A mai napon az éhség már annyira gyötörte az 5—6 gyermekű anyákat, hogy valóságos forradalmat idéztek elő a községházán, s a közigazgatási jegyző irodáját valósággal megostromolták, úgyannyira, hogy délben már csak csendőri fedezettel mehetett haza".; július 30-án „Kecelen . .. mintegy 150 asszony segélyt követelve községházába berontott, a jegyzőt ököllel fenyegetve segélyek kiadását követelte."; július 31-én „Kiskőrösön ... 5 kocsi (28 g) búza lett elkobozva. Midőn a búza a községházához lett szállítva, a piacon levő néptömeg a búza kiadását követelte, s a helyzet oly fenyegetővé vált, hogy a járőr a búzát nem volt képes beszállítani, s a kocsik a búzával eltűntek."; a ceglédi asszonyok augusztus elején ,,. .. nem elégedtek meg a polgármester válaszával, és szétszéledtek a városban. Zajongva, lármázva vonultak végig a város főutcáin: a Rákóczi úton és a Pesti úton. Csatlakozott hozzájuk egy csomó suhanc gyerek. Ezek kezdték meg a rombolást. Először a polgármester Rákóczi úti lakása elé vonultak, ahol betörték az ablakokat, majd tovább haladva a szalámigyár, Dobos László gazdatanácsnok, Bálint Ferenc, a sertéshúsüzem igazgatója és Csipkó László sertéskereskedő ablakait törték be. Délután 5 óráig tartott a rombolás, amikor végre valahonnan két csendőr jött, akik a tömeget feloszlatták". (Az idézett dokumentumokat közb': MMTVD. 5. köt. 230—233. old.)