Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])

A KRÓNIKÁRÓL - A közlésről

A közlésről A krónika közlésénél szöveghűségre törekedtem. Nem egységesítettem a szerzők különbözőségéből származó eltéréseket (pl.: Ó-templom, ótemplom). Szintén nem oldottam fel a gyakori rövidítéseket (pl.: szt. mise, jltnő, ft. úr, polg. isk.), ezek értelmezését a krónika előtt található Rövidítések jegyzékében adom meg. Előfordult, hogy a krónika írója megbontotta a kronologikus rendet, s nem dátumsorrendben követte az eseményeket, ezeket sem korrigáltam. Az eredetiben áthúzott, aláhúzott szavakat, betűket is ebben a formában hagytam, az utólagos betoldásokat pedig lábjegyzetben jelzem, a hibásan vagy hiányosan írt szavakat is eredeti alakjukban közlöm. A krónika korának és világának megértését, értékelését segítik a lábjegyzetek, valamint az egyházi ünnepek, liturgikus tárgyak és fogalmak rövid ismertetését megadó Kislexikon a mű végén. A Névmutató tartalmazza a krónikában, a bevezető tanulmányban és a lábjegyzetekben szereplő személyek nevét, feltüntetve az előfordulás(ok) oldalszámát. Kiegészítő ismeretek, életrajzi adatok az első előfordulásnál találhatók. A többször ismétlődő fogalmakról, helynevekről is szintén csak az első előfordulási helyen olvashatók magyarázatok, részletesebb adatok. Itt szeretnék megemlíteni néhány nehézséget, amivel kutatásaim során találkoztam. Nagy segítségemre lett volna a krónikában szereplő személyek beazonosításánál, ha rendelkezésemre állt volna a korra vonatkozó Magyarország tiszti cím- és névtára. Ám pont ebben az időszakban nem jelent meg ez a fontos segédkönyv, így kénytelen voltam a vizsgált korhatárhoz legközelebbi (1918-ból és 1927-ből származó) névtár adataival beérni. Ezek az adatok valószínűleg nem fedik minden esetben az 1919-1923-as állapotokat, mégis adalékul szolgálhatnak egy-egy személy identifikálásához. Másik nagy hiányossága ezeknek az éveknek, hogy az iskolai értesítők adatai roppant szegényesek. Míg korábban a 120-130 oldalas értesítők sem számítottak ritkaságnak, ebben az időszakban csupán 18-20 oldalnyi terjedelemben készültek, így a növendékekről és a tanév eseményeiről viszonylag kevés információt találtam. A nővérek beazonosítása okozta talán a legnagyobb gondot, mert a krónika szinte mindenütt a szerzetesi nevükön említi a nővéreket, de erre elég nehéz volt kutatni, mivel az elhunyt, illetve valamilyen oknál fogva a Társulatot elhagyó nővérekről nem maradt fenn statisztikai adatlap, ráadásul az elhunyt nővérek szerzetesi nevét gyakran megörökölték az újonnan belépők. Arra törekedtem, hogy a műben előforduló nővéreket legalább annyira be tudjam azonosítani, hogy a vezetéknevük és a foglalkozásuk kiderüljön. így bizonyos aránytalanság áll fenn az egyes nővérekről adott információk mennyisége között, de a leglényegesebb adatok mindenütt szerepelnek. Néhány nővérről, akik különösen fontos szerepet töltöttek be a Társulat, vagy a Constantinum életében, részletesebb életrajzi adatokat is közlök. A többi nővér adataiból csak azokat emeltem ki, amelyek valamiképpen Félegyházára, a Constantinumra vonat­koznak, s a működési helyük közül is csak azokat soroltam fel, amelyek a krónika időszakába esnek, vagy valamiféle hatással lehettek a krónikára.

Next

/
Thumbnails
Contents