Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])

KISLEXIKON

Gyertyaszentelő Boldogasszony: Bár az ünnep neve Máriára utal, mégis Jézus ünnepe. Február 2-án ünneplik a hívők, hogy Jézust, születése utáni 40. napon bemutatták a templomban. Az V. században gyertyás körmenetet tartottak e napon. Ma a fomise előtt gyertyaszentelés van. gyónás: bűnbocsánat szentsége. A gyónáshoz hozzátartozik az elkövetett bűnök feletti bánat, a bűnök bevallása a gyóntatásra feljogosított pap előtt, erős fogadás a bűnök elkerülésére. Az elégtétel elfogadása és a bánatima után részesül a bűnbánó a szentségi feloldozásban. Gyümölcsoltó Boldogasszony: Jézus születésének hírüladása, március 25-én ünnepli az egyház. Az angyali üdvözletről és az Ige megtestesüléséről szól. Ha ez az ünnep Nagyhétre vagy Húsvét nyolcadára esik, Húsvét nyolcada utáni hétfőre teszi át az egyház. hálaadás: December 31 -én tartott évvégi hálaadó mise, a végén a Te Deum éneklésével. Halottak Napja: november 2. A halottakról való megemlékezés napja a katolikus egyházban. hamvazószerda: A nagyböjt első napja, szigorú böjt. A hamu az elmúlás jelképe. Ezen a napon a misén a pap hamut áld meg, amivel minden eléje járuló hívőnek homlokát megjelöli e szavakkal:,Ember emlékezz, por vagy és porrá leszel!" Háromkirályok ünnepe: Vízkereszt ünnepének népies elnevezése, a napkeleti bölcsek látogatására utal. Ünnepe: január 6., vagy a január 2. és 8. közé eső vasárnap. Régi szokás szerint vizet szentelnek és ezzel megáldják a családi otthonokat. Ilyenkor szokás az ajtóra írni: 19+C+M+B+99. A számok a megszentelés évét jelölik, a betűk jelentése: Christus Mansionem Benedicat, vagyis: „Krisztus áldja meg e hajlékot." A három betű népiesen Gáspár (Caspar), Menyhért és Boldizsár, a „Háromkirályok" nevének kezdőbetűje. hétfájdalmú Szűzanya: Mária felmagasztalt anyai fájdalmáról való megemlékezés. Mária hét fájdalma: mikor Simeon megjövendöli: „Te lelkedet is tőr járja át (...)" (Lk 2,35), mikor menekülnek Egyiptomba (Mt 2,13), nem találják a tizenkét éves Jézust (Lk 2,48), mikor a keresztet vivő Jézussal találkozik, mikor a keresztfa alatt áll (Jn 19, 25), mikor fiát leveszik a keresztről és mikor részt vesz Jézus temetésén. hibabevallási káptalan: A Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatának szabályzata kimondja, hogy minden fiókházban havonta egyszer az összes nővér hibabevallási káptalanon gyülekezzen, melyen a házfönöknő előtt egyenként vádolják magukat azokkal a hibáikkal, melyeket a társulat szabályai ellen a lefolyt hónapban elkövettek, s a fönöknőtől büntetést kérjenek. A fönöknő kellő mérséklettel mindegyiket - belátása szerint - valamilyen büntetésben részesítse. hora: imaóra Húsvét: A szó eredete arra utal, hogy nagyböjt után a hívek ekkor vettek először húst magukhoz. Krisztus kereszthalálának és feltámadásának ünnepe. A nikaiai zsinat (325) rendelte el, hogy a Húsvétot az egész egyházban a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljék. ima: Tágabb értelemben a „lélek felemelkedése Istenhez", szorosabb és általánosabban használt értelemben ennek szavakba foglalt kifejezése. Irgalmas Nővérek: (Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata) A kongregációt 1633-ban alapították Párizsban. Főbb mimkaterületük: betegápolás, szegénygondozás, árvák