Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A KISKUNFÉLEGYHÁZI FIÓKHÁZ KRÓNIKÁJA
növendékeink. Csak az volt a kár, hogy a vonatunk 5 órakor már indult hazafelé s így hamar elmúlt a várvavárt nap. A mai napon vérfagyasztó esemény történt. Éjjel a kommunista foglyok közül Mártonffy Ernőt és Héderi ..., 317 meggyilkolták, Iványi Sándor 318 volt 319 direktórium elnököt halálosan megsebesítették ismeretlen tettesek. Mártonffy egy év előtt éppen június 2-án likvidálta a kápolnát az egyházi szerekkel és ruhákkal együtt. Aki a krónikát lapozgatja, meggyőződhet arról, hogy mennyire rászolgált Mártonffy az Isten büntető megtorlására. A rémes meggyilkolás híre mégis lehangol bennünket, szánjuk a megtévedt embert. Nagy ésszel, szép tehetségekkel, jó lelki tulajdonságokkal ajándékozta meg a jó Isten. Sokat tehetett volna Isten országának terjesztésére. Ellenállt a kegyelemnek. 3. Úmapja. Kápolnánkban 1/2 8 órakor szentmise. Jelen van a képző, a polg. Ш. és IV. oszt s a fehérruhás leánykák. Az elemi iskolások s a polg. I. П. osztály a templomban hallgatnak (8 ó.) szentmisét. Ezen szentmise után, körülbelül 3/4 9 órakor indul a körmenet. - 1/2 9 órakor sorakoznak azok, akik itthon hallgattak szt misét; a többiek a templomi mise után az utcán hozzájuk csatlakoznak. A fehérruhás leánykák a templomajtóban várják a Szentséget. A körmenet alatt a Szentség előtt mennek, a testvérek, kik nem vezetnek iskolás gyermekeket, követik a Szentséget. Az oltárok előtt a fehérruhás leányok (30) kétfelé válnak s úgy szórják a virágot. - Az iskolások az utolsó oltárnál tartandó beszédet nem várják meg, úgy sem hallanák. A fehérruhás leányok a sátorban állnak. A templomba is bevonulnak s a szentély előtt két oldalra sorakozva hintik a virágot. - Nagy a szárazság, a hőség. A nép egész bensőséggel könyörög esőért. 4. 320 + A jó Isten áldásos esőt adott. Jól átázott a szomjas föld. Udvarunkon áll a víz. Köszönjük édes jó Jézusom. 5. M. Ambrózia testvér T. Anyánk engedélyével Kalocsára utazik. Magával viszi azon gyapjúkészítményeket, melyeket az anyaháziaknak fölajánlottunk. 4. + A magyar béke aláírása. 32 10 órakor a kápolnába, illetőleg a díszterembe vonul a 317 A krónikát vezető nővér kipontozta a keresztnév helyét. Héderi Antal (1890-1920) Kiskunfélegyházán született, cementgyári munkás volt. 1918/19-ben részt vett a helyi forradalmi megmozdulásokban. Tagja volt a Munkástanácsnak és vezetője a Szociáldemokrata Párt helyi, baloldali csoportjának. 1919. március 21. után a Magyarországi Szocialista Párt első helyi elnöke, a direktórium tagja. 1920. június 1-én fehérterrorista különítményesek meggyilkolták. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1998. 358.; FEKETE János, 1974. 81. 318 Iványi Sándor (1886-1920) Kiskunfélegyházán született, kéményseprő volt. A Tanácsköztársaság idején a direktórium és a Munkástanács elnöke, a járás és a város kormányzótanácsi biztosa. 1920. nyarán Héjjas Iván különítményesei meggyilkolták. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1998. 361.; FEKETE János, 1974. 87. 319 A „Sándor volt" szavak utólagos betoldások. 320 Átjavított szám. 321 Átjavított szám. 322 Magyarország képviselői 1920. június 4-én írták alá a franciaországi Nagy-Trianon palotában a békeszerződést. Ennek értelmében az ország területe 93000 km 2-re, lakossága 8 millióra csökkent. A békeszerződés lényegében az 1919 tavaszára kialakult demarkációs vonalaknak megfelelően húzta meg Magyarország határait: Romániának ítélte egész Erdélyt, a Tiszántúl keleti szegélyét és a Bánát keleti felét. Az új délszláv állam Horvátország és Szlavónia mellett a Bánát nyugati felét és Bácska nagyobb részét,
