Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])

A KISKUNFÉLEGYHÁZI FIÓKHÁZ KRÓNIKÁJA

gyűlését a tornateremben. Hála Istennek, ezen gyűléseken keresztény elveket hirdetnek, nem erkölcsrontó eszméket hangoztatnak, mint Mártonffy 151 az ő kommunista előadásain. 23. Klára 152 testvér érkezett. A kalocsai intézet növendékeit kísérte Budapesten keresztül Félegyházáig. A személyforgalom a mai nappal megszűnik jan. l-ig. 153 A karácsonyi ünnepeket tehát itt tölti a testvér édes-szüleinek nagy örömére. 24. Karácsony est. A kápolnát szokás szerint fényük díszítik. Az oltáron levő ágakat a polgármestertől 154 kértük a Népkertből, 155 az oltár mellett levő két nagy fenyőfát pedig Hofferék 156 ajándékozták. A karácsonyi hangulatot nem csökkenti az általános ínség. De nincs is okunk szomorkodni, a jóságos Isten minden szü\kségletünkről gondoskodik. Még édesség is jutott a testvéreknek. Képecskéket, levélpapírt, levelezőlapokat kaptak még. Éjféli mise alatt a testvérek és jelöltnők énekeltek. Félicitas 157 testvér harmoniumozott. A kíséreten megérzett ugyan, hogy gyakorlatlan a játszó, de a jó Isten, a kisded Jézus bizonyára szívesen fogadta. Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. Keresztény nemzeti alapon szervezett asszonyszövetség. Alapította Tormay Cecilé 1918-ban. A forradalmaktól megszakított munkáját 1919 őszétől újra folytatta. Fehérneműt gyűjtött a Nemzeti Hadseregnek, támogatta a menekülteket és a hazatérő hadifoglyokat, ide­gen nyelvű propagandafüzetben tájékoztatta a külföldi asszonyokat a magyar kérdésről. Sokoldalú szoci­ális, gyermekvédelmi tevékenységet folytatott. Az egyetemi ifjúság számára otthonokat, a tanyai gyere­kek számára internátust létesített, megszervezte a falusi és tanyasi asszonyok vasárnapi oktatását. Kis­kunfélegyházán 1919. november 30-án alakult meg a MANSZ helyi szervezete. Ш IDŐK Lexikona, 1941. 4409.; FÉLEGYHÁZI HÍRLAP-FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1919. november 30. 151 Mártonffy Ernő (1886-1920) középiskolai latin-történelem szakos tanárként Eszéken működött az első világháború végéig, majd Szegedre helyezték. A MÁV igazgatósága intézkedésére került Félegyházára. 1919. januárjában Félegyházán belépett a szociáldemokrata pártba, az ifjúmunkások helyi szervezetének ügyvezető elnöke lett, aktív szervező tevékenységet fejtett ki a pedagógusok félegyházi szakszervezet­ének létrehozásában. Ö szerkesztette a „Félegyházi Proletár" című hetilapot. Tagja volt a munkástanács­nak és a tizenhat tagú Intéző Bizottságnak. Mártonffyt bízta meg a direktórium a város közoktatásának és közművelődésének irányításával, s ő mindent el is követett az új kultúrpolitikai célkitűzések megvalósí­tásáért. Támadta a Constantinumot, mint elmaradt, középkori intézményt; márciusban megtiltotta, hogy hittanórák legyenek az intézmény falain belül, néhány nap múlva pedig eltiltotta a tanítás előtti és utáni imát, majd a „Dicsértessék a Jézus Krisztus"-köszöntést is. Az intézet kommunizálásáról 1919. június 26-án vette fel a jegyzőkönyvet. A Tanácsköztársaság bukása után Budapestre ment, ahonnan rendőrök hozták vissza Félegyházára. 1920. június 1-én éjjel Héjjas-különítményesek meggyilkolták a félegyházi járásbírósági fogházban. KIOLTOTT..., 1963. 163.; ÉRTESÍTŐ 1918/19.5-9.; FEKETE János, 1974. 109. 152 Szabó M. Klára (?-?), iskolás nővér. BKMÖL XII. 6. Kormányzótanácsi jegyzőkönyvek. 1911. június 30., 1914. június 13. 153 A meg nem szállott területeken december 24-től január 2-ig szénhiány miatt a vonatközlekedés szünetelt. Félegyházáról a legközelebbi személyszállító vonat január 3-án indult. FELEGYHÁZI HÍRLAP­FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1919. december 25. 154 Dr. Holló Béla. 155 Kiskunfélegyházán 1894-ben a volt Epreskert és a katonai Lövölde területéből Népkertet alakítottak ki, nevezték városi parknak is. Ma itt működik a Honvéd Sportpálya. FEKETE János, 1997. 33. 156 Hoffer Józsefről és feleségéről, Endre Szidóniáról van szó. Hoffer József (1859-1939) földbirtokos, m. kir. kormány főtanácsos Félegyházán született. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti Tudo­mányegyetem bölcsészeti fakultásának hallgatója lett, 1880-ban avatták doktorrá. Utána másfél évig a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója volt, majd 1893-ban átvette a családi birtok vezetését. Kis­kunfélegyháza város képviselőtestületének és a vármegyei th. bizottságnak tagja, tb. városi tanácsnok. PEST-Pilis-Solt-Kiskun vármegye adattára, 1939. rV. 73.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1996. 38. 157 Szauter M. Félicitas, elemi népiskolai tanítónő. Kiskunfélegyházán 1919-től 1922-ig tanított az elemi iskolában, 1922-1923 között Kunbaján főnöknő. BKMÖL XII. 6. Házfőnöknők kinevezésének jegy­zéke.; ÉRTESÍTŐ 1919/20.-1921/22.

Next

/
Thumbnails
Contents