Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A KRÓNIKÁRÓL
Terkának, 127 hogy a zárdára előnyösebb, ha megtarja a földet." (Kiemelés tőlem.) Feltételezhető, hogy adományokkal, örökségi ügyekkel maga a főnöknő foglalkozott, így eme utalást tekinthetjük a főnöknő szerzőségének bizonyítékaként. Szintén ezt igazolja az 1919. december 27-i bejegyzés: „Felügyelőbizottsági ülés. Tárgy: a Constantinum költségvetése. Folyamodtam fizetésjavításért. [...] A katonasághoz bekérték a lovakat (kincstári). Folyamodtam a katonai parancsnoksághoz, hogy továbbra is használhassuk. A helyi parancsnok azt a tanácsot adta, hogy a Szegedi parancsnoksághoz forduljak. Megtettem." (Kiemelések tőlem.) Valószínű, hogy ezekben az ügyekben is maga a főnöknő volt az illetékes. A döntő bizonyíték azonban az 1920. július 23-27-i bejegyzés:„Isten kegyelméből hivatali időm lejárt, átadom utódomnak, Hirmann Mária Margitnak." Hivatali ideje a fönöknőknek volt, s az 1920/21. tanévre kiadott Értesítő meg is említi, hogy a rendi törvények értelmében Faddy Mária Augusztina főnöknő megvált hivatalától, s Vecsésen foglalta el új főnöknői állását. Utóda Hirmann Mária Margit lett. Azt, hogy a krónika folytatása a következő főnöknő feladata volt, bizonyítja az 1920. július 28-i, Augusztina főnöknő távozását követő bejegyzés: ,Jtt vagyok Uram, hogy teljesít-sem a Te akaratodat." Ez az új főnöknő, Hirmann Mária Margit - aki a krónika legnagyobb részét írta első bejegyzése. A későbbiekben is találkozhatnunk egyes szám első személyben leírtakkal, ezek mind a főnöknő szerzőségét támasztják alá. Ilyen például az 1921. április 23-i bejegyzés: ,Polgármester Úr nevenapja. írásban gratuláltam." (Kiemelések tőlem.) Hirmann Mária Margit stílusának jellemzője, hogy a másik két szerzőnél jóval több rövidítést használ, valamint, hogy az egyházi, liturgikus és ünnepi események leírásának ő szenteli a legnagyobb teret. A harmadik kézírás Molnár Mária Konstancia nővértől származik. Őt Bleilőb Mária Bernarda általános főnöknő bízta meg, 1923. májusában tett látogatása alkalmával, a krónika vezetésével, hogy ezáltal is csökkentse a Margit főnöknőre nehezedő terheket. Erről az 1923. május 25-i bejegyzés tudósít:„[a generális főnöknő] Kérte a testvéreket, hogy kíméljék a fönöknőt, aki emberfeletti munkát végez. [...] A fent nevezett okból a krónika vezetését Konstancia testvérre bízza." Az íráskép összehasonlításával megállapítható, hogy Konstancia nővér már május 19-e óta vezette a krónikát. Hogy később sem vette vissza a főnöknő a krónika vezetését, bizonyítja az 1923. június 3-i bejegyzés: „Délután Tiszt. Főnöknő, Blandina [...] testvér kikocsiztak Blandina testvér tanyájára körülnézni." (Kiemelés tőlem.) Mikor a főnöknők vezették a krónikát, magukat csak 'Főnöknő'-ként említették, nem tették elé a 'tisztelendő' megszólítást. Ha a krónikát vezető nővér elutazott, valószínűleg utólag pótolta a bejegyzéseket, mert ekkor is folyamatos a krónika szövege és a kézírás is azonos. Meg kell még említeni, hogy Bleilőb Mária Bernarda általános főnöknő két ízben is (1920. május 16-án és 1923. május 18-án), látogatása alkalmából bejegyzést tett a krónikába. Övé a negyedik kézírás. Ficsór Lászlóné szül. Bense Terézia (1867-1920) 29 és fél hold szántóföldjét és tanyáját örökbe hagyta a félegyházi zárdára szegény apácajelöltnők neveltetése céljából. A birtok évi haszonbére 14.209 korona volt. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP-FELEGYHÁZI HÍRADÓ 1921. február 20.; BKMÖL XII. 6. Relatio Triennalis. Háromévi jelentések az Apostoli Szentszékhez. 1919-1921.
