Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE - Nevelés a Constantinumban
A város részéről a Felügyelő Bizottságnak volt ellenőrző szerepe. A Felügyelő Bizottság elnöke a város vezető plébánosa, aki 1921-ig az intézet igazgatói posztját is betöltötte, tagjai pedig világi személyek voltak, akik közül többen a város irányításában is részt vállaltak. A 12 tagú 97 Felügyelő Bizottság az elemi és polgári iskolában az iskolaszék, a tanítónő képzőben az iskolatanács feladatát töltötte be, 98 irányította a szellemi és az anyagi ügyeket, fellebbviteli fórum volt a tanári testület által hozott döntésekben. Tagjait három évre választották, a kiskunfélegyházi római katolikus plébánosok pedig hivatalból tagjai voltak. A Felügyelő Bizottság tagjai meglátogathatták az intézet előadásait, sőt a vizsgákon is jelen lehettek, bár azok menetébe nem szólhattak bele. A Bizottság ügyelt a város és az Iskolanővérek közötti szerződés pontjainak mindkét részrőli betartására, továbbá leltárt készíttetett az intézet felszereléséről, annak másodpéldányát őrizni volt köteles. 99 Nevelés a Constantinumban A tanítás a Constantinum minden iskolafokozatán megfelelő tanterv és utasítások alapján, a helyi tanmenetek szerint folyt. Minden fokozaton havonta rendszeres értekezletet tartottak, amelyek fő tárgya a tanulók magaviseletének, szorgalmának és tanulmányi előmenetelének ellenőrzésén kívül az általános és részletes tantervek megbeszélése, alkalmi pedagógiai, didaktikai, fegyelmi kérdések megvitatása volt. Az intézet „Lélek az élet" jelszó alá vonva fejtette ki népnevelési munkáját, mely során legfontosabbnak a lélek nevelését tekintették. A tantestület az újabb pedagógiai irányzatokból csak azokat vette át, amelyeket az egyház is jóváhagyott. 100 A tanintézet fontos célja volt, hogy a növendékeket megismertessék Isten, az Anyaszentegyház, embertársaik és önmaguk iránti kötelességeikkel. A vallásos nevelés terén a fő elv az volt, hogy a növendékek minden külső és belső kényszertől mentesen, öntudatos katolikus hívő meggyőződésével végezzék vallási gyakorlataikat. Ezt szolgálták a vallásos egyesületek, a rendszeres szentmisehallgatás és a szentgyónás. A vallásos egyesületek közül fontos kiemelni a Leányifjúsági Mária Kongregációt. A Szeplőtelen Fogantatásról nevezett Mária Kongregáció 1911-ben alakult, 101 s a tanítónőképző növendékeit tömörítette egyesületbe. Célja, hogy Szűz Mária különös tisztelete által tevékeny, erkölcsös katolikusokká váljanak a kongregáció tagjai, 96 Dukai M. Amancia (1907-?) magyar-történelem szakos polgári iskolai tanár. A kiskunfélegyházi polgári iskolában tanított 1933 és 1947 között. 1946-tól a polgári iskola igazgatónője. BKMÖL XII. 6. A társulat tagjainak statisztikai adatlapjai.; BKMÖL XII. 6. Kormányzótanácsi jegyzőkönyvek. 1946. június 19. 97 ADATOK... 12. Az intézet értesítőiben tizenkettőnél több név van felsorolva felügyelő bizottsági tagként, valószínűleg a póttagok neveit is feltüntették, erre utaló jelzés nélkül. M Uo. w Uo. 14. 100 FEKETE János, 1990. 102-103. 101 ÉRTESÍTŐ 1921/22.4.
