Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE - A Constantinumban müködö iskolatípusok története és működése - Középfokú Gazdasági Leányiskola két évfolyammal
így ez évben a polgári leányiskola vezetése „de jure et facto" is a Constantinum Római Katolikus Leánynevelő Intézethez kapcsolódott. 71 A polgári iskolába az jelentkezhetett, aki elvégezte az alapismereteket nyújtó elemi iskola négy osztályát. A négy osztályú polgári leányiskola hamar szűknek bizonyult. Helyszűke miatt egy ideig csak küszködtek a nagy létszámmal, de végül is 1922/23-ban az első osztályt két csoportra osztották, és felváltva, délelőtt és délután tanították. Az osztályok fokozatos párhuzamosítása az 1923/24-es tanévben indult meg. Középfokú Gazdasági Leányiskola két évfolyammal 1924-ben nyílt meg a Constantinum új iskolájaként a dr. Fazekas Kálmánról 72 elnevezett két évfolyamú Gazdasági Iskola, vallásos, müveit háziasszonyok nevelésének célkitűzésével. Az anyagi alapot a félegyházi születésű Fazekas Mária Blandina 73 szerzetesnővér 48 holdas apai öröksége adta. Az iskola tantervét - melyben egyensúlyban volt az elméleti és a gyakorlati oktatás - is ő dolgozta ki. A két évfolyamú mezőgazdasági iskolába azt vehették fel, aki a polgári iskola IV. osztályát sikerrel elvégezte, 14. életévét már betöltötte, de 20 évesnél még nem volt idősebb. A növendékek hittant, magyar, német és francia nyelvet, háztartástant, kémiát, növénytermesztést, állattenyésztést, zöldség-, dísznövény- és gyógynövénytermesztést, gyümölcs- és szőlőművelést, szabás-varrást, ruhajavítást tanultak, a gyakorlati tapasztalatokat pedig a Constantinum baromfitelepén, bolgár rendszerű konyhakertjében, szőlőjében szerezhették meg. A társadalom igénye és szükséglete idővel nagyobb lett, mint amennyit a két évfolyamú iskola adott. Ezt az iskolatípust ugyan megszűntették, mégis kiindulópontja lett egy komoly kezdeményezésnek. ADATOK... 53. Dr. Fazekas Kálmán (1861-1908) ügyvéd, lapszerkesztő, félegyházi városi főügyész. Kalmár Józsefné Fazekas Anna unokaöccse, Fazekas M. Blandina nővér édesapja. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985. 548. Fazekas M. Blandina (1897. február 24.-1981. március 29.) polgári neve: Fazekas Ágnes. Kiskunfélegyházán született, édesapja, dr. Fazekas Kálmán városi főügyész volt, édesanyja második férje, Fazekas Ágoston 1906-tól 1918-ig Pest vármegye alispánja. Elemi népiskolai tanítónői oklevelét Kiskunfélegyházán 1915-ben, polgári iskolai tanári oklevelét 1918-ban Kalocsán szerezte. 1922-ben végezte egyetemi tanulmányait. A Constantinum tanítónőképzőjében 1922-től 1933-ig oktatott mennyiségtant, lélektant, logikát, vezette a tanítási gyakorlatokat, közben 1930-tól 1933-ig az intézet igazgatónője. 1933 és 1936 között Baján működött, majd ismét Félegyházára helyezték, 1936-tól 1942-ig igazgató-főnöknő volt, 1942-1946 között a Constantinum összes iskoláinak igazgatónője, 1946-tól az államosításig a mezőgazdasági leányközépiskola igazgatónője. Nevéhez fűződik a két évfolyamú mezőgazdasági leányiskola létrehozása, amihez az anyagi fedezetet 48 holdnyi apai öröksége adta. Édesapjára emlékezve a Társulat elöljárósága az iskolának a „Dr. Fazekas Kálmánról nevezett Középfokú Gazdasági Iskola" elnevezést adta. Mint igazgatónő, tagja volt a Katolikus Tanügyi Tanácsnak, az Országos Közoktatási Tanácsnak, az Országos Szakoktatási Tanácsnak. BKMÖL XII. 6. A társulat Tagjainak statisztikai adatlapjai; FAZEKAS Ágnes Mária Blandina, 1978.; PEST-Pilis-Solt-Kiskun vármegye adattára, 1939. I. 93.
