Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE - A Constantinumban müködö iskolatípusok története és működése - Elemi népiskolai tanítónőképző, később leánylíceum
Elemi népiskolai tanítónőképző, később leánylíceum A helyi igényeket és lehetőségeket felmérve, az 1909/10-es tanévben megnyílt a Constantinumban a tanítónőképző első két osztálya. Az osztályok felfejlődésével 1910/1 l-ben a harmadik, illetve 1911/12-ben a negyedik osztályok is kialakultak. 1924/25-től a tanítónőképzők átszervezésével 60 megnyílt az iskola ötödik osztálya is. A tanítónőképző-intézet első osztályába olyan tanulók jelentkezhettek, akik 14. életévüket már betöltötték, de 18 évesnél nem voltak idősebbek és elvégezték a felső népiskolát, vagy a polgári iskolát, illetve a leánygimnázium alsó négy osztályát. A Constantinum tanítónőképzője országos beiskolázású intézmény volt. A vidéki tanulók az intézmény internátusában laktak. A tanítónőképzőben egyforma súlyt fektettek a gyakorlati és az elméleti képzésre is. Gyakorlóiskolául eleinte a Constantinumban működő négy osztályos elemi iskola szolgált. Később, 1916 szeptemberében megnyitották a 6 osztályos, osztatlan gyakorlóiskolát. Az 1938. évi XIII. és XIV. törvénycikk 61 értelmében a régi rendszerű tanítónőképző-intézet évfolyamai fokozatosan megszűntek. Helyébe négy évfolyamú líceumi képzés került, a tulajdonképpeni tanítónőképzés pedig a két évfolyamú, akadémiai tagozaton történt. A leánylíceum gyakorlati irányú, általános műveltséget nyújtó, latinmentes középiskola volt. Az első két évfolyamra azt vették fel, aki valamely gimnázium vagy polgári iskola négy osztályát sikerrel elvégezte és 17. évét még nem töltötte be. A líceum negyedik osztályának elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tettek, amelyről bizonyítványt kaptak. Tanulmányaikat a tanítónőképző akadémián és különböző főiskolákon folytathatták. 62 A háború miatt a reform elakadt, így az 1941/42-es, majd az azt követő tanévekben a IV. és V. évfolyamok tanulóit a korábbi, öt évfolyamos tanterv szerint kellett oktatni. Ez a felemás ötéves tanítóképzés - I-III. osztályban líceumi, IV-V. osztályban pedig tanítóképző-intézeti tanterv szerinti oktatás - egészen 1948 júniusáig megmaradt. 60 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1923. évi 81. 986. VI. sz. rendelete az állami tanitó- és tanítónőképző intézetek számára kiadott tanterv tárgyában. HIVATALOS KÖZLÖNY 1923. 18. sz. 261-264. 61 CORPUS JURIS HUNGARICI, 1938. évi törvénycikkek. XIII. tc. A gyakorlati irányú középiskoláról (108-125.). XIV. tc. A tanítóképzésről (125-132.). A végrehajtásukról szóló miniszteri rendeletek: 109.680/1938. IX. sz. miniszteri rendelet, a gyakorlati középiskolákról szóló 1938: XIII. tc. 52. §-ának életbe léptetéséről, illetve a tanító(nő)képző-intézetek első osztályának líceummá történő átszervezése tárgyában. HFVATALOS KÖZLÖNY 11. sz. 1938. 188-193. A 133.864/1939. IX. ü. o. rendelete az 1938: XIII. tc. alapján készített líceumi tanterv és utasítások életbe léptetéséről. HIVATALOS KÖZLÖNY 13. sz. 1939. 235-236. 62 ÉRTESÍTŐ 1937/38. 39. 63 MÉSZÁROS István, 1991. 77-78.
