Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE - A Constantinum épületének története
Béla, ekkor még csak helyettes-polgármester és Kolossváry Mihály ~ ó-templomi plébános egyengette az építendő leánynevelő-intézet útját. Újabb lendületet adott az ügynek Kalmár Józsefné Fazekas Anna 46 félegyházi lakos 100.000 Korona értékű alapítványa. 47 1888 óta, mikor is Constantin püspök alapítványát tette, még két évtizednek kellett eltelnie, hogy a terv valóra váljon. Ezalatt a püspök által felajánlott összeg 160.000 koronára gyarapodott. A város a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatával kezdett tárgyalásokat az intézmény vezetése ügyében. Ennek nyomán a város 1907-ben megkötötte a kalocsai iskolanővérek főnöknőjével az együttműködési szerződést, 8 melynek értelmében 1908. szeptember 24-én megérkeztek az első szerzetesnővérek Félegyházára és október 1-én megkezdek munkájukat. A város anyagi hozzájárulásként vállalta, hogy az iskola és a zárda számára épületet fog biztosítani. A Constantinum épületének története A Constantinum épületeinek magját az 1808-ban, a ferencszállási pusztatemplom köveiből felépült, úgynevezett „Nagyiskola" épülete adta. Itt kezdetben a kisgimnázium működött, majd 1876-tól a Csongrádról áthelyezett Magyar Királyi Állami Tanítóképző is, melynek első otthona a Nagyiskolára húzott emeleten volt. A tanítóképző 1904-ben új épületbe költözött. A város a megürült iskolát kínálta fel az új apácaiskola ingatlanjainak alapjául. 49 A közgyűlés 1907. október 6-án kimondta, hogy a képezde régi épületének tulajdonjogát a római katolikus egyházközösségre ruházza, iskolai célokra. 50 Mivel azonban az épület nem tudott volna otthont 44 Dr. Molnár Béla (1873. január 7.-1915. augusztus 3.) ügyvéd. Kiskunfélegyházán 1900-ban jogügyi tanácsossá és helyettes polgármesterré választották. 1909-től 1915-ig a város függetlenségi pártállású polgármestere. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1998. 368. 45 Kolossváry Mihály (1867-1947) A középiskolát Székesfehérváron, a hittudományi főiskolát Vácott végezte. 1890-ben szentelték pappá. Kiskunfélegyházán hat évig a Kalmár-kápolna lelkésze, majd 1899. április 9-töl 1910. július l-ig az Ó-templom plébánosa. Ebben a tisztségében 1908-tól 1910-ig a Constantinum első igazgatója, majd püspöki biztosa. 1901-ben szentszéki tanácsos, 1907-ben esperes, 1909-ben prépost, 1910-ben váci kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő, 1915-ben pápai prelátus. 1924-ben püspöki helynök és nagyprépost. Erdemei elismeréséül Pest vármegye törvényhatósága örökös tagjává választotta. PEST-Pilis-Solt-Kiskun vármegye adattára, 1939. II. 134.; ÉVKÖNYV/Líceum 1939/40.; Ó-TEMPLOMI... 46 Kalmár Józsefné Fazekas Anna (1814-1909) Férje volt az utolsó kiskun kapitány. Vallási, művelődési célra tett adományai nagy összegűek voltak. Férjével saját költségükön építtették a Kalmár-kápolnát. Férje halála után nagyobb összeget tett le leánynevelő-intézet és elemi fiúiskola létesítése céljából. Adakozott helyben felállítandó vakok intézete, kisdedóvó-intézet és kórház céljára. Végrendeletében a várost tette meg általános örökösévé. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1998. 362. 47 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985. 273-274.; BKMÖL Kf. V. 171. a. Kiskunfélegyháza város közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban: V. 171. a.). 47kgy/1891. 48 BKMÖL Kf. V. 171. a. 7150 ki/65 kgy/907. 44 ÉVKÖNYV/Líceum 1939/40. 6-7. 50 BKMÖL Kf. V. 171. a. 6. 8760 ki/138 kgy/907.
