Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

A telkekkel kapcsolatban további problémák is felmerültek. Hat iskola telkét tudta a város megszerezni adás-vétel útján, hármat pedig félegyházi polgárok ajándékoztak iskolai célra. Dr. Rády Lajos főjegyző és neje, Varga Ida tanítónő a Nagyszőlő útban, a Molnár telep mellett; Dr. Táby József városi tiszti főorvos és neje, Mihálovits Matild a Kisszegedi útban; Kürtösi László és neje Fekete Mária pedig a Kecskeméti úton, az Aranyhegyi csárda melletti területen adományozott egy-egy hold földet.

21 A legtöbb iskola telkét kisajátítás útján kellett megszereznie a városnak, s ezek az elhúzódó ügyek késleltették több iskola építését. „Amikor a város vezetőségének ez a korszakalkotó terve felvetődött, abban a hitben ringattuk magunkat, hogy gazdáink a szükséges iskola helyeket egymással versenyezve fogják ingyen felajánlani. Sajnos csalódtunk." - írta a pártharcokká fajuló iskolaügyi kérdések kapcsán a Csonka-Magyarország című helyi lap.

22 A Függetlenség Párt iskolaügyet, kultúrát, a város és a tanyavilág általános érdekeit szem előtt tartó tagjai ugyanis a kisajátítandó telkek kapcsán szembekerültek az Egységespárt képviselőivel, akik elsődlegesnek a kisajátítások által kárt szenvedett gazdák érdekeit tekintették. A legnagyobb vita Szabó Béla és Szabó Fanny, nagy vagyonnal rendelkező és gyermektelen földbirtokosok ügye körül folyt, akik előbb nem akartak hozzájárulni ahhoz, hogy birtokukból másfél-másfél holdnyit iskolai célra kisajátítsanak, majd - az iskola felépülése után - irreálisan magas kisajátítási összeget kérve fordultak bírósághoz.

23 Az első nyolc egytantermes iskola és tanítói lakás felépítésére kiírt versenytárgyalást 1926. július 27-én tartották. A pályázók és a megbízásokat elnyerők között egy vidéki volt, a többiek helybeliek. A vállalkozók az árajánlatokban szereplő összeg 2%-át bánatpénz címén letétbe helyezték és az építkezés befejezése után kapták vissza. A vállalkozók és a város közötti szerződésekben a feltételek között szerepelt az elsőrendű minőség, a szakszerű kivitel, a hibák pótlása és a határidők tartása. A vállalkozók kéthetenként, a mun21. CsM 1927. jan. 23. 1., FK 1928. máj. 17.; Iványosi-Szabó T. 1985. 365-367.; BKML Kkfh. polg. m. ir. 91/1937. Tanyai iskolaépítés 1926. Ajándékozási szerződések. 22. CsM 1927. jan. 17.1. 23. CsM 1927. jan. 23. 1. (Tanyai népiskolák helyei); CsM 1929. aug. 4. 1-2. (Néhány szó a Szabó Bélától kisajátított iskolahely ügyében); FU 1929. júl. 18. (Néhány szó a tanyai iskolák kisajátításához)