Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

meg a helyettesítő tanító az esetek többségében térítés nélkül látta el a bevonuló kollegája óráit. Itt jegyezzük meg, hogy a kinevezett pedagógusok egymást, rövidebb távollét esetén ingyen voltak kötelesek helyettesíteni. Az is előfordult, hogy a pályázat kiírásáig az iskolaszék elnöke (a helyi plébános) ideiglenesen alkalmazott tanítót. Erre volt példa a 30-as évek végén, amikor a külbogyiszlói külterületi iskolához a belterületi iskola 6. számú állásának terhére fogadott tanítót. Amikor a minisztérium a VKM 73414/938. VI. ü. o. számú határozatában lehetőség nyílt a véglegesítésre, pályázatot írtak ki. „Pályázat. A nemesnádudvari rk. egyházközösség a külbogyiszlói szállásokon újonnan szervezett tanítói állásra pályázatot hirdet e lap megjelenésétől számított 21 napi határidővel. Betöltésénél irányadók az egyházi hatósági és miniszteri rendeletek. Fizetése törvényszerű, vagyis 20% helyi javadalom és 80% államsegély, egyelőre törvényes lakbérrel, később természetbeni lakással. Kötelességei: az iskolai rendszabályok szerint: leventeoktatás, népművelés, hitbuzgalmi egyesületben közreműködni. Közbenjárás, korteskedés kizáró ok. Válaszbélyeges kérvények, Plébánia Hivatal Nemesnádudvar (Pest m.) küldendők."

6 A pályázatra hárman adták be kérvényeiket: Kadosa János (5 szavazat), Vándor László (29 szavazat), Melegdi Sándor (0 szavazat), így 1938. július 20.-ával Vándor László a kinevezett külbogyiszlói tanító. A község vezetése elvárta a tanítóitól, hogy az önképzésen túl, a különböző egyházi és állami továbbképzéseken, így a Baján megtartott „német (kisebbségi) tanfolyamon is részt vegyenek". Határozottan eltiltották őket mindennemű politikai szervezetben való működéstől, illetve a helyi eseményeket befolyásolható korteskedéstől (pl. orvosválasztás). Ügyeltek arra, hogy a testületben megelőzzék az elmérgesedhető nézeteltéréseket. Az 1934-35-ös tanévet értékelő jegyzőkönyvben erre utalást is találunk: „Az elmúlt esztendőben ellentétek merültek fel a testület kebelében. E félreértések helytelen harcra vezettek, melyek pedagógiai munkánk eredményét csökkentették." A dolgok nem csitultak el, hiszen a következő tanévben ez fokozottabb mértékben jelent meg. „A tantestület egysége megbomlott, ennélfogva a munka sem lehet olyan tökéletes. Az egységet megbontotta Ullmann Mária és Bakonyi Aladár között, a kosárüveg miatt felmerült 6. Egyházközségi ülések jegyzőkönyvei. 1938. március 6.