Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

Bakos Gyula feleslegesnek tartja a további korteskedést, s az idő előrehaladottságára való te­kintettel kéri a titkos szavazás megejtését. Főt. elnök a hasznos vita után ismerteti Szendrei Imre - a kán­torpróbára kiküldött szaktanár, karnagy véleményét, amit a jelen­lévők előtt bont fel és vesz ki mind a három - a kántorpróbán megje­lent pályázó - rendelkezik a meg­felelő képesítéssel s ő kántori szempontból a következő sorrend­ben ajánlja őket megválasztásra: 1. Czipfl Ignác, 2. Kóbor István, 3. Székely Ferenc. Elnök ismerteti a pályázók minősítési táblázatát, kiemeli is­mét, hogy Kóbor István 5/4 évig, Székely Ferenc 1 1/2 évig műkö­dött mint kisegítő tanító, míg Czipfl Ignácnak nincs működési ideje. Ez utóbbi miatt fogja az ál­lam az államsegély utalványozá­sát megtagadni s a községre hárí­tani, amennyiben Czipfl válasz­tatnék meg. Epres János megjegyzi, hogy az állam valószínűleg figyelembe fogja venni azt, hogy tanítói - és kántori oklevél jeles, jobb mint a többi pályázóé, -valamint azt a körülményt is, hogy hadiárva. Ez­iránt való jóindulatát különben is tanúsította az állam, mert hisz már a képzőt is államtól kapott segéllyel végezte.

Next

/
Thumbnails
Contents