Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)
Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében
viszonyokhoz szabott aktivizmus révén cselekvő, alkotó nacionalizmussá fokozni. Ez a neonacionalizmus erkölcsi programja." Ennek jegyében indult az 1920-as évek második felében egy országos mozgalom a magyar iskolaügy jobbítására. Elsősorban a népiskola-hálózatnak az Alföldön való kiterjedését határozta meg. Itt is elsősorban az iskolátlan települések és a tanyavilág építhetett tantermet, tanítói lakást. Számolt a program azzal is, hogy a nem iskolai célt szolgáló épületek helyébe új iskolák létesüljenek. A nagyvonalú beruházás, a pénzügyi feltételek biztosításán túl, a megvalósulás tervezési és műszaki körülményeit is előírta. Az összes teendő koordinálására létrejött az Országos Népiskolai Építési Alap (ONÉA), amely végső célként 5000 népiskolai objektum megvalósítását határozta meg (egy objektumnak véve minden egyes tantermet és minden egyes tanítói lakást). II. Fontos lehet a nemzeti kultúrtörténet számára, hogy a nagy, országos mozgalmakat miként élik meg önmaguk az ország települései, a városok, községek iskolái. Ezek életének, tevékenységüknek feltárását elvégezni - most a század végén - nélkülözhetetlen feladat, megtisztelő küldetés. E témakörben vállalkozik e szerény tanulmány arra, hogy a Bácska és a Solti-síkság mezsgyéjén települt község - Nemesnádudvar - oktatásügyét vizsgálódás tárgyává tegye. A községre azért esett a választás, mert egy szinte színmagyar környezetben, mint sziget települt meg a döntően német ajkú lakosság. Az 1910. évi népszámlálás szerint a 2637 lélekszámból német anyanyelvűnek vallotta magát 2334, a lakosság 88,5%-a; magyarnak 300 (11,3%), a más anyanyelvű népesség száma, illetve aránya jelentéktelen. A falu lakói közül 1279-en (48,9%) beszélték a magyar nyelvet (is). A 6 évesnél idősebb népességből 2033 (88,5%) ír-olvas, az analfabéták száma 264 (11,5%) volt. A lakosság döntően római katolikus vallású. (2614 fő; 99,1%). 1 1. Magyar Statisztikai Közlemények, 1910. Népszámlálás I. 42. kötet 149. 1. Kiadja: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal
