Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)
Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)
migrációs folyamatok, amelynek eredményeként a városoktól, falvaktól távol eső területek is benépesültek. A belső vándorlás egyik fő motiválója az olcsó földszerzési lehetőség volt. A zömében rossz adottságú földeken kialakult apró falvak hosszú ideig a legszegényebb települések közé tartoztak. A parcellázások, az OFB tevékenysége és a falusi kislakásépítési akció is megváltoztatta több település kül- és belterületi térképét. Mindezek következtében az 1930-as években további iskolaépítkezésekre volt szükség. Ekkor még létezett az ONÉA, amelyből a korábbiakhoz hasonló feltételekkel lehetett kölcsönt igényelni. Kecskeméten az elsőként felépült iskolák avatóünnepsége után hamarosan újabb hat épületet adtak át, 1937-ben pedig 10 új tanyai tanterem és 3 tanítói lakás építését kezdték meg. Ehhez 90 000 pengő kölcsönt és 65 000 pengő államkölcsönt kaptak. 92 Az elemi népiskolai kiadásokra szánt összegekkel Kecskemét ekkor élenjárt városaink között: 1938-ban pédául a költségvetés 9 százalékát fordították erre a célra. (Szegeden 4, Debrecenben 2,25, Miskolcon 1%ot.) 93 A kecskeméti tanyai analfabéták száma 1920-1930 között felére csökkent, de még így is elérte a 16,9%-ot. 94 1935-ben államsegéllyel új iskola épült Mátételkén, 1937-ben Mélykúton (a Bács-Bodrog vármegyei népművészeti házzal egy épületben), 1937-38-ban a Csengődhöz tartozó, zömmel katolikus lakosságú Buczka, Kullér és Kis-Csengőd tanyákon. Jánoshalma határában az OFB által kiosztott területeken évrőlévre nőtt a tankötelesek száma. Kélespusztán az uradalom tartott fenn iskolát. A közelében elterülő 2500 lakosú Felsőterézhalmán 1929-ben egy tanterem volt közel 200 tanköteles számára. „Az ablak deszkáján, a kályhán, a küszöbön, a tanító dobogóján, sőt ami a legszomorúbb, a padlón hasalva írnak, számolnak s rajzolnak. E lehetetlen helyzet nemcsak a tanítás eredményét, hanem még a gyermekek egészségét is veszélyezteti. A létszám évről-évre növek92. KL 1927. dec. 23.; Községi tanítótestületi jkv. 1926-31. Jkv. 1929. máj. 7. Közgy. jkv. 1937. 282. 1., új iskolák: Borbás, Kisfái I., Szikra, Szentkirály központi, Talfájai, Kelőfóldi, Ágasegyházi, Alsómonostor II., Felső-Monostor III., Nagybugac. Uarról közgy. jkv. 1939. 32. 1. 93. Kecskemét th. város közgy. jkv. 1938. 1961. 1. BKML IV. 94. Pest vm. és Kecskemét th. j. város adattára. Kecskemét, 1939. 47.1.