Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)
Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)
a lakosság száma. 4 " „...egy tanteremmel való bővítés nagy segítség, de még akkor is 80 gyerek jut egy tanítóra" - állapították meg a katolikus iskolaszék gyűlésén 1929. december 8-án. - Két terem kellene, egy a központban, egy távolabb. Gazdasági szempontból is most, addig ajánlatos, míg az állam az iskolák építéséhez 70-80%-os segélyt ad. Később is meg kell építeni, és lehet, hogy akkor már nem segít az állam... Addig építsék meg, amíg a községnek csak 20-30%kal kell az építéshez hozzájárulni." 46 A zsúfoltság megszüntetése érdekében a kultuszminisztérium hozzájárult a felsőterézhalmi iskola egy tanteremmel való bővítésének és egy új, egy tanteremből és tanítói lakásból álló iskola felépítésének költségeihez, 50% államsegély és 50% ONÉA kölcsön formájában. Bár sok volt már a község kölcsönterhe, mégis rákényszerültek, „minthogy a község 67%-os pótadó mellett a legszükségesebb mindennapi kiadásait is csak függő kölcsönök felvétele útján tudja fedezni, az ottani futóhomokon élő lakosság pedig a mindennapi kenyerét is alig képes megkeresni, nemhogy iskolára tudna pénzt előteremteni." 47 A második felsőterézhalmi iskola számára 2000 négyszögöl telket az ún. falutelepen, a parcellázó bank által korábban közcélokra kihagyott területből igényeltek az OFB (Országos Földbirtokrendező Bíróság) útján. A jánoshalmi iskolákat bajai és helybeli vállalkozók építették, akik a helybeli lakosok számára biztosítottak munka- és kereseti lehetőséget. 48 Bácsalmás is az elsők között lépett a VKM, illetve a tanfelügyelőség iskolaépítési akcióval kapcsolatos leiratát megismerve. 49 A dubokai, ószöllőbeli és a vöröserdei iskoláknál - ahol két-két tanító működött és váltakozó tanítás folyt - egy-egy tanterem és tanítói lakás építését határozták el. Az óalmási iskola egy kibérelt tanyai lakóházban volt elhelyezve, ehelyett szintén új épületet terveztek. Valamennyi teremben csak zsúfoltan fértek el a tanulók, legtöbben - 104 fő - a vöröserdei iskolába jártak. Az óalmási iskola számára a 45. Jánoshalma képviselőtestületi jkve 1928-29. 235. 1929. febr. 16. BKML 342. b. 11. 46. Rk. iskolaszéki gyűlés, Felsőterézhalma, 1929. dec. 8. KEL I. Jánoshalma isk. ir. 47. Jánoshalma képviselőtestületi jkv. 1928-29. febr. 16. BKML 342. b. 11. 48. Uo. 368., Közgy. jkv. 1925-26. 281. 1926. febr. 28. 49. Bácsalmás közgy. jkv. 1926-27. 8. köt. 86-87., Képv. t. jkv. 1926. ápr. 30. BKML V. 304.