Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Tóth Ágnes: Viták a hercegszántói állami délszláv népiskoláról (1947-48)

Budapest, 1948. február 2. Horváth Zoltán és Csuka Zoltán jelentése kiküldetéséről Miniszter Úr!

1 A hercegszántói tankötelesek részére (majdnem 400 tanuló) két épületben 8 tanterem áll rendelkezésre. Az egyik épület 5 tantermét (ún. zárda-iskolában) a magyar nemzetiségű, a másik épületben levő három tanterem közül kettőt a sokac-nemzetiségű tanulók javára használják. Ez utóbbi épületben levő harmadik tantermet jelenleg nem használják, abban színpad van, s a színpadot a magyar nemzetiségű tanulók kulturális célú előadásaira veszik igénybe. Ez a tanterem összenyitható a vele érintkező másik tanteremmel, amely a sokac tankötelesek oktatására szolgál. A falu sokac és magyar lakosai között e harmadik tanteremnek előadásokra való használata miatt áthidalhatatlannak minősíthető ellentét alakult ki. Merev állítás merev tagadással áll szemben: a sokacok szerint az átengedett tanterem az előadások után szennyes, a tanítás menetében tisztátalansága nagy zavarokat idéz elő, a magyarok szerint ez az állítás nem felel meg a valóságnak. 300 magyar tanuló szülei és 89 sokac tanuló hozzátartozói között a felhozott sérelemmel arányban egyáltalán nem levő feszültség, ellenségeskedés zajlik, a maga rengeteg mellékhajtásával, bel- és külpolitikai vonatkozásával, világnézeti elleneiéivel, stb. Az egynapos helyszíni szemle és kimerítő tárgyalás után az ottani állami délszláv iskola elhelyezésére a következő javaslatot tesszük Miniszter Úrnak: 1/ Intézzünk megkeresést, kérelmet a kalocsai érsekhez aziránt, hogy a hercegszántói ún. alsó iskolát teljes egészében engedje át bérleményként a délszláv tanítási nyelvű állami iskola elhelyezésének biztosítására. Ennek az épületnek átengedésével az iskola 3. tanteremhez jut, a következő tanévben megnyitható benne az általános iskola I-V osztálya. Az átengedés nemcsak a megbékélés, hanem a délszláv iskola továbbfejlesztésének célját is szolgálja. 2/ Az épület átengedése kétségtelenül tulajdonkorlátozást jelent a róm. kat. egyházközségnek. Ezenkívül elveszti az előadások tartására alkalmas két összenyitható helyiségét is. Ezért módot kell