Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

Az 1921-22. tanévben beírt első osztályosok iskolai útját mutatja be a kimutatás. Közülük a második osztályt még aránylag nagy százalékban végezték el sikeresen. Ijesztően nagy a lemorzsolódás a harmadik osztály végén, hiszen ezt az évfolyamot csak minden negyedik tanuló zárta sikeresen. Itt és az ötödik osztályban a fiúk kimaradása a szembetűnő. S a tankötelezettség végére a vizsgált tanulócsoport tagjai közül csak minden tizedik szerzett hatosztályos elemi iskolai végzettséget. Tehát a tankötelezettségnek a szülők jó része nem tett eleget. A számtalan körülmény és ok közül egyet biztonságosan ki lehet emelni, s ez a család szegénysége. Erre engednek következtetni például, a beíratási díjat kifizetni nem tudók magas száma. Ez szinte minden tanév elején vissza-visszatér. Az 1932-33. tanév ezzel kapcsolatos adatai: beiratkozott: 327 tanuló (100%) beiratási díjat (1 P) befizette: 97 gyermek (29,6%) „hátralékban" van: 230 gyermek (70,4%) a hátralék „behajtását" a hatóság elengedte: 139 tanulónak (60,4%) „behajtási végzést" rendelt el a hatóság 91 tanuló ellen (39,6%) Ennek a négy évnek a statisztikája is azt mutatja, hogy az iskola tanulóinak több mint a fele szegénysorsú családokban élt. Az iskola a pedagógiai segítségen túl, anyagilag nem sokat tehetett. Esetenként segélyt kért és kapott a községtől, aminek sorsáról a tantestület döntött, mint pl. 1929-ben, amikor is a szegény tanulók részére 84 Pengő ruha segély állt rendelkezésre, mely összegen a tantestület határozata szerint cipőt szereztek be. Néhány év múlva a beiratási díjat elmulasztók büntetéspénzét is a szegénysorsú tanulók megsegítésére ajánlja fordítani a községi képviselőtestület. A község a befolyt iskolai büntetés pénzéből 15 pár cipőt készíttet, amely a szegény gyermekek között került kiosztásra. Egy-egy osztályból 3 gyermek kapott cipőt. Az arra érdemes gyermekek kiválasztása a tanító feladata volt. Szerves része volt az iskolai életnek az ifjúsági és nevelői könyvtár. Már az 1906. március 16-i tanítógyűlésen felmerült a népiskolai könyvtár felállításának gondolata. Mind a fenntartó község, mind