Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

I. Bevezető

csak azért is, mert helytörténetünk részei voltak, netán kihatottak az akkori társadalmi, gazdasági életre is. Nem utolsó sorban meteorológiai vonatkozásai (pl. az előfordulások gyakorisága) okán is. Tárgyilagos, számszerű adatokkal nem tudták rögzíteni a tél milyenségét. Viszont a hatást, következményeket igen. A korábbi évszázadokban rendszeres mérések, megfigyelések nem voltak. De a Bács-Kiskun megyei Levéltárban őrzött naplók, levelek, jegyzőkönyvek, majd később az újságok, szakfolyóiratok rögzítettek feljegyzésre érdemesnek tartott történéseket. Többen is írtak egyik-másik eseményről. Nagyon sok adat hiányos, vagy hiányzik. Ennek több oka is van. Egyrészt korábban kevesen voltak az „írástudók", akik pontos és részletes leírásokat készítettek volna. A városi, megyei közigazgatás fejlődésével azonban egyre inkább szükségessé vált bizonyos események, jelenségek leírása, magyarázata. Ezekből már fontos, az időjárásra is vonatkozó eseményekről értesülhetünk. A hiányos, vagy hiányzó feljegyzések másik, szomorúbb oka a városunkat is többször pusztító tűzvészekben, s nem utolsó sorban a háborúk kártételeiben keresendők. Ezek során számos, értékes anyag is megsemmisült, s az ezekben leírtak számunkra már örökre ismeretlenek maradnak! Nagy kár értük! A fellelhető anyagból a vonatkozó szövegrészeket szó szerint idézzük. A zárójelben lévő közlések: kiegészítések, pl. dátumok, SI rendszerre CB. I.) történt átszámítások, helyesbítések, irodalmi utalások, stb. Az eseményeket a történeti forrásokkal, adatokkal kezdjük. A XX. század mért, észlelt adatait szövegben, táblázatban, ábrákban adjuk közre, de ismertetünk az akkori eseményekről szóló tudósításokat, följegyzéseket is. Számos esetben nem közöljük a teljes szöveget, csak a tárgyhoz szorosan tartozó leírást. Ezt a szövegrészben ... jelöli.