Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)
II. Levéltári forrásanyag
Évtizedekre visszaenőleg sem emlékeznek olyan kíméletlen viharra, mint amilyen február 3-án söpört végig az országban. BácsKiskun megyében a tomboló széllökések különösen nagy kárt okoztak. Villanyvezetékeket téptek el, fákat és 100 postai telefonoszlopot döntöttek ki, tízezer családnál pedig rövidebb-hosszabb ideig szünetelt az áramszolgáltatás. A rendkívüli időjárás következményei több ezer tanyai lakost elzártak a külvilágtól. — Megyénkben 183 mgtsz-t, 20 nagyobb és 2 kisebb állami vállalatot, a feltűnően nagy számú — az eddigi bejelentések szerint 10.000 — magánkézben lévő lakóépületet sújtott különböző mértékben a förgeteg. — Leginkább az épületek tetőszerkezete rongálódott meg... 11 főállású kárszakértő és egy Baranya megyei megbízott járja a megye településeit, ezeken kívül tanácsi építésügyi előadókat, mérnököket és más szakembereket is bevontak a felmérésbe... Hátráltatja a munkát, hogy sok tanyát a hóban sehogy, vagy csak igen körülményesen tudnak megközelíteni... (PN. 1985. febr. 13.) ...Unalomig elkoptatott slogen: „Felkészültünk a télre!" Ám amikor olyankor kissé komolyabb — de nem rendkívüli, s Magyarországon normálisnak mondható — tél kezdődik, felötlik bennem: milyen típusú télre is készülnek? Talán mediterránra? Ugyanis az előzetes kijelentések, fogadkozások erre engednek következtetni. ... A városi utakkal is baj van. A kommunális üzemek mindenütt a felkészülésről adtak számot, ami szintén nem látszik meg, hiszen a városban az autóbuszöblök, és megállóhelyek ugyanolyan síkosak és csúszósak, mint korábban, de hasonlóan veszélyesek a forgalomirányító jelzőlámpák, kanyarok, gyalogátkelőhelyek előtti útszakaszok. Ezek az üzemek sem készültek fól kellőképpen, nem kötöttek szerződést közös gazdaságokkal a gépek biztosítása céljából. ... A Bács-Kiskun megyében kialakult havazás utáni úthelyzethez aligha kell kommentár. A gondokat, a nehézségeket látják az azért felelősek, a szakmérnökség, sőt a Szegedi Közúti Igazgatóság is. Miért nem javítanak ezen a tarthatatlan helyzeten? Egyrészt azért, mert eltúlozzák a takarékosságot, s akad némi szervezetlenség, olykor hanyagság is... (PN. 1985. febr. 13.) ...Az ősszel vetett növények szépen kikeltek és még a kemény fagyok előtt hótakarót kaptak. Január végén aztán az ónos eső elzárta a levegőt. Gyűrűshengerekkel feltörik a jégkérget, így elejét veszik a kipállásnak... (PN. 1985. febr. 28.)