Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

san november vége és február eleje között. Legmélyebbre, 20-22 cm-ig december elején hatolt a talajfagy. A téli csapadék összege 87 mm, mérsékelten száraz jelleggel. Havazás ugyan volt, néhány napon, de rövidesen el is olvadt. December hónap 1-én enyhe, borult, olvadás, 2-án reggelre nagy esö. 3-án borult, ködös, 4-én borongós, csepergős meleg idő. 5-én napos, tavaszias. 6-11-ig enyhe, napos, a méhek kiröpültek. 14-én reggelre kevés hó, 15-én borult idő gyenge faggyal. 16-án az idő annyira megenyhült, hogy a hó teljesen elveszett. 17-én borult ködös idő. 18-án borult, nedves idő. 20-án egész nap esett az eső, 21-én reggelre kevés hó. 22-én napos idő, 5,5 fokos (-6,9 C fok) hideggel. 23, 24-én borongós, 25, 26-án egész nap esett az eső, meleg idő. A hó végéig enyhe, borult idő. (H. Zs.) 1916. január 10. Sik víz az egész ország nagy része; az őszi veteményeknek szánt területek sok része amúgy is munkálatlan maradt, a bevetett területek nagy hányada pedig víz alá került. Az enyhe, esős időjárás most nagy gazdasági csapás és mégis szinte gondviselésszerű: nyitva tartja számunkra a Dunát, a kelet kapuját és délre a muníciónak s délről a terményeknek szabad az útja még a Vaskapunál is akadálytalanul a nagy vízállás miatt... (KH. 1916. jan. 10.) Nagy áradások az Alföldön. A sok eső folytán a folyók annyira megáradtak, hogy katasztrofális árvíz veszedelem fenyegeti az egész Alföldet. A Tisza, Körös, Maros, Szamos, Berettyó s az árterületek víz alákerültek... (KN. 1916. jan. 15.) Január hónapban, 1-én borult, ködös, 2-án borult, csepergős 4-én napos, szeles, 6-án változó napos, szeles, 7-én egész nap esett az eső. 8-án eső és hó. 12-én havazás, 13-án gyenge fagy. 14-én ködös, csepergős, esős. 15-én napos, szeles, 1 fokos hideg. 22-ig borult, ködös idő, olykor eső. 23-án tiszta napos idő erős széllel. A hó végéig enyhe, változó időjárás. 31-én hűvös idő. (H. Zs.) A tapasztalt öregek azt tartják, hogy inkább olyan hideg legyen Gyertyaszentelőkor (február 2), hogy a farkasok ordítsanak be ablakunkon, mintsem enyhe idő. Az idei időjárás ugyancsak szeszélyesnek mutatkozott, mert az egész január folyamán olyan tavaszias napok voltak, hogy sok helyütt megkezdték a szőlők nyitását... Érdekes, hogy 1881-ben szakasztott ilyen idők jártak s akkor Gyertyaszentelőkor lett kissé hidegebb. Ez az esztendő igen jó volt. Voltak ugyan késői fagyok, de ez csak a gyümölcsnek ártott valamit, ellen-