Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

és apró madarak a fákról fagyva hullottak... a hideg a szólőnek és Dió fáknak igen ártott... (H. J. IV.) ...az 1709-dik esztendőben kemény és hosszú Tél volt, melyet kedvetlen Nyár követett... (R. A. 1970.) 1722/23. Az 1723. esztendőben nemhogy a Duna beállott volna, de ami nagyobb, oly gyönyörűségesen és mindenkinek tsudálkozására méltó langy időkkel mult el a tél minden részében tőlünk, hogy még ingyen jeget sem láttunk, sem még hóval, vagy kemény szelekkel sem terheltettünk ugy hogy nyárnak lehetett volna inkább mondani a télt, vagyis tavasznak semhogy télnek. Bő esztendő is volt ez... (KK. 1936. jan. 29.) 1725/26. ...december 8-10-én, mielőtt a fold megfagyott volna, igen nagy havazás volt, a hó meg is maradt s a tél folyamán megnagyobbodott. A hó olyan nagy volt, hogy az erdőkben is embermagasságot ért el, s csak miután megülepedett, voltak az utak járhatók... Kecskemét vidékén, ahol a szarvasmarha a szabadban telel át... ezidén néhány 1000 állat elpusztult... (R. A. 1970.) ...az elmúlt Kemény Télben minden juhok eldöglöttek... (BKmL. 3. levelek. 1675-1725.) 1739/40. A télnek kemény volta miatt, mely épen Mindszent havának (október) elein kezdődött, pünkösd havának (május) közepin alig a tavaszt éreztük. A honnan lett aztán marhadöglés, és a gabonának szüksége... (M. S.) 1739/40. Nagy tél volt az 1739 évi pestis után következő esztendőben is, amikor sok jószág el pusztult... (Sz. K.) Igen hideg tél. Marhák fagytak meg a szekér előtt. Sör, bor eczet megfagyottápinczékben... (VÎ7. 1862. márt. 2.) ...kemény „nagy" tél volt... (Sz. K.)