Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

1678/79. Február 19. Vad ludak jövének az hideg tél után, de csak kóvályogtak szegények az uccán... (H. J. II.) 1682/83. 1683-ra forduló hasonló hideg s tartós tél. 1682. októberében kezdődött s következő márczius utoljáig tartott. A Dunának szörnyű jeges áradása lett. (M. S.) 1684/85. ...télben a széna és szalma igen-igen szűk és drága volt, ugyanynyira, hogy egy öl (az általában egyforma magas és széles szénakazal, 1,896 m hossza) szénát folyvást vettek 10 forintokon. Hó igen nagy volt. Tavaszon rettenetes sok cserebogár volt, úgyannyira, hogy sok helyen erdőket és szőllőket ettek meg. A búzának igen szűk termése volt, ugy annyira, hogy a szegénység éhhel halóvá leszen... (M. S.) 1708/09. ...Szt. Mihálykor (szeptember 29.) beállt a hideg fagyos tél... (VÍ7. 1862. febr. 23.) 1708-ban roppant hideg időjárás jelentkezett a megelőző forró után. (tf. /. Fk. 1890. XVIII.) 1708-ban ember állat sokat szenvedett a hideg miatt. (B. J.) 1709. január. A tél hallatlanul kemény volt. A fák tönkrementek. Pestis a tél szigora folytán keletkezett élelemhiányból. (R. A. 1970.) Következik az 1709-ik év, melynek kezdete rendkivül nagy hóval és hallatlan erős hideggel, tavasza iszonyú vizáradásokkal nyara pedig guga halálnak nevezett dögveszélyes ragállyal lett nevezetessé... (H. J. Századok. 1868.) ...ezen 1709-dik év jellemzésére hiteles egy korú adatokat képesek vagyunk idézni, melyek szerint az emberek közt lévő, sok és nagy háborúságot és nyomorúságot az Ég is nagyon szaporittya mind hallhatatlan nagy hideggel, mind sok és nagy havak iszonyuságával, melynek mind a kettőnek mássát az emberek oly könnyen nem látták, hallották... A többi között minenkutánna ez a nagy hideg Vízkereszt napján (január 6.) estve felé kezdődött, ugy annyira elterjedt, hogy a miatt — az égi madarak, hollók, varjuk, csókák