Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 6. Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten - b) A „Cserepes" átépítése a kir. törvényszék számára

vábbi 30 m hosszú szárnyában — külön lépcsőházzal — a földszinten 20 börtönhelyiség, az emeleten pedig 20 hivatali szoba létesül. A szerződés, a hivatalos helyiségeket és börtönöket befogadó részek közös határánál, az udvart leválasztó, robosztus téglakerítést irányoz elő, melynek magasságát 2,85 m-ben, vastagságát pedig 48 cm-ben határozta meg. Egyébként ezt a kerítést a börtönudvar minden oldalán meg kellett építeni. Úgy gondoljuk, hogy felesleges lenne az átépítés további részletezése. Ennek ellenére a szerződésből még ki kell emelnünk, hogy az ingyenes használatra átadott épület felújítása és karbantartása az igazságügyi kormányzat feladata. Bármilyen nagyságrendű átalakítás, toldaléképület-létesítés a várost nem terhelheti, s az épület esetleges visszaadásakor ennek ellenértéke a várostól nem követelhető. Az épület használója adófizetésre nem kötelezhető. Az épület kizárólag igazságügyi feladatok ellátására használható, s ilyen jellegű szerepkörének megszűnése után a létesítményt a város tulajdonába vissza kell adni.

121 A „Cserepes" nevű közösségi épület átépítési munkáit a helyi sajtó is nagy érdeklődéssel figyelte. 1877. júniusában a következő cikk jelent meg a Kecskeméti Lapokban: ,Д törvényszék új épületének már a falai fennállanak; jó anyagokból, szilárdan és jól épített, de ízléstelen, nagy épület lesz, miután azon botláson kívül, hogy az épület fele részét az utcai vonalon börtönök foglalják el, még azon megbocsáthatatlan hiba is elkövettetett, hogy e 30 öl hosszú emeletes épület a régi egyszerű tákozott (összetákolt) és fejelt (emeletráépítéses) dísz nélküli épülethez a symmetria kedvéért kaszárnyaszerűen, minden csín és ízlés nélkül terveztetett, pedig itt az ízlés és a csín kedvéért a symmetria egy kis erőszakot is elbírt volna.

122 Az elvégzendő építési munkák elnyerésére ári ejtési pályázatot hirdettek. A pályázaton 10 helybeli és 5 vidéki vállalkozó vett részt. Közülük Bagi Lajos helybeli építész adott legolcsóbb ajánlatot, hiszen a költségvetés szerinti összegből 30%-ot elengedett, amely 20.F71 forintot jelentett. Az elvégzendő munkák főépületre eső része 77.051 ft volt. A régi épület átalakítása és az udvari falkerítések építése 3952 forintot igényelt, így az összes költség 81.003 forintot jelentett. Minthogy a 121. BALLÁ János jegyzetei. II. kötet 492-499. oldal. 122. Kecskeméti Lapok. 1874. június 14.