Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 6. Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten - a) A „Cserepesekről" általában
a) A „Cserepesekről" általában Kecskeméten a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása után egy „első osztályú királyi törvényszék" felállítását rendelték el. Bizonyára a város egykori krónikása nem véletlenül használta az ide telepítendő törvényszéket minősítő „első osztályú" jelzőt, hiszen ez az igazságügyi szervezet királyi törvényszéket, járásbíróságot, királyi ügyészséget és büntetés végrehajtási részleget is jelentett. Számukra a városnak kellett gondoskodnia elfogadható hivatali helyiségekről. S bár a városi tanács szervei is mostoha körülmények között, vagy éppen bérelt helyiségekben végezték feladataikat, mégis átengedték a rangos intézmény számára a városi hivatalok elhelyezési gondjainak megoldására számításba vett épületeket. Ilyenek voltak a „Cserepes", valamint Szentháromság téren álló Ladányi- és Millhoffer-féle házak. Döntenie kellett a városnak, hogy meghozza-e ezt az áldozatot, s „ezáltal magát a megye többi városai és községei felett kitüntesse, vagy ellenkező esetben az ország másodrendű városai sorába iktassa." Tehát a királyi törvényszék és a hozzá tartozó intézmények hivatalos helyiségeit nevezett épületekben helyezték el, míg a büntetésvégrehajtási részleg számára a városházában, valamint a Ladányi-féle házban levő börtönöket jelölték ki. 1 Miután a Kecskeméten székelő igazságügyi intézmények túlnyomó része mintegy 32 éven át a „Cserepes" néven ismert épületben székelt, ezért építésével, felhasználásával, bővítésével, későbbi hasznosításával és bontásával feltétlenül foglalkoznunk kell. Erre azért is vállalkozunk, mert alapjait egy év híján 220 évvel ezelőtt vetették meg. Falai között 174 éven át mindig közhasznú intézményelmek adott otthont, így 1948-ban elvégzett bontásáig méltán ismerhette a város valamennyi lakója. A mai Társadalombiztosítási Igazgatóság (Jókai tér 7.) épületének helyén az akkori városi tanács 1774-ben megvásárolta a Somogyi család kb. 360 négyszögöl nagyságú telkes házingatlanát 250 forintért. 102. BALLÁ János jegyzetei. II. kötet. 491-492. old.
