Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 5. A jogszolgáltatás épületei Kecskeméten az abszolutizmus idején
badságharc után a megtorlás és az önkényuralom nehéz évei következtek. Megszűnt az ország állami önállósága, de szünetelt a törvényhozás és az alkotmányos jogalkotás is, így az abszolutizmus éveiben csak a nyílt császári parancsokkal, pátensekkel kormányoztak. Fentiekből következik, hogy a város törvényhatósági jogát is felfüggesztették, s ezért a jogkörét az 1851-ben Kecskemétre telepített Pest-Solt megyei Hivatal, más néven a Megyehatóság vette át." Nemsokára napirendre került az igazságszolgáltatás és az államigazgatás szétválasztásának feladata is. Kecskemét nemcsak harcot vívott a törvényszék itteni letelepítéséért, hanem anyagilag is jelentős áldozatot hozott érte. Az osztrák kormány az igazságszolgáltatás megszervezése érdekében fontos lépésként ítélte a császári és királyi törvényszékek, járásbíróságok és ügyészségek letelepítésének kérdését. Természetesen Kecskemétnek nagy érdeke fűződött ahhoz, hogy megyetörvényszéki székhelyül kijelöljék. Ebből a célból egy küldöttség kereste fel Augusz Antal helytartósági alelnököt, aki kijelentette, hogy Kecskemét ebben a kérdésben csak akkor érhet el eredményeket, ha a tervbe vett megyeháza felépítéséhez való hozzájárulásával Nagykőröst megelőzi. Nagykőrös ugyanis már az egész építési költséget megajánlotta. Ez a kijelentés természetesen a két, egymással hosszú időn át rivalizáló város egymásra ajánlását serkentette. Majd a városok megkapták a törvényszék számára szükséges épület tervrajzát, mely szerint a tervezett épület 67 szobát tartalmazna és kb. 2000 négyszögöl nagyságú telket igényelne, és kb. 135.000 pengőforintba kerülne. A város — amellett, hogy a közjó érdekében már eddig is megoldotta a Megyehatóság és a járásbíróság elhelyezését a „Cserepesben", laktanyákat, katonakórházat, lóoskolát, csendőrlaktanyát építtetett — további áldozatot is kész vállalni. A megyeszékhely épületének felállítására 21.000 pengőforint készpénzt, 9,000 frt. vasúti részvények után járó 4%-os status kötelezvényt felajánl. Hajlandó továbbá a Szt. Háromság téren (mai színház helyén) 2000 99. Közgyűlési jk.: 1861.1. kötet 39. tétel.