Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 4. Temető—nagy utca szabályozása
tett javaslatot, mely a Temető-nagy utca kiszélesítésével valósulna meg. Ekkor a közgyűlés Lestár Péter polgármester vezetésével egy bizottságot küldött ki, azzal a feladattal, hogy kimerítő jelentést állítson össze és terjessze a közgyűlés elé. A bizottság tagjai Parragh Gedeon, Mády János, dr. Szeless József, Dömötör Sándor, Keresztes János főjegyző, Zombory László főügyész, Fekete István tanácsnok, valamint a városi főmérnök. (Ez az állás ekkor betöltetlen vol.) 72 Hosszú időn át nem szivárogtak ki hírek arról, hogy a kiküldött bizottság mit végzett az utca kinyitása ügyében. Majd három év múlva, 1888 végén, a helyi sajtóból értesülhettünk arról, hogy a Temető—nagy utca ügyében semmi sem történhetett, hiszen Horváth Béla indítványt nyújtott be a th. közgyűlés elé, a vasúttól a piacra bevezető, széles és egyenes, ún. „sugárút" létesítése tárgyában. 3 S bár hét év már eltelt a Parragh féle előterjesztés után, mégis előrelépésként értékelik, hogy a közgyűlés építkezési bizottsága, a Temető—nagy utcában minden építési tevékenységet megtiltott, s a „sugárút" tervezésével, s a költségvetés készítésével a városi mérnököt (Kerekes Ferencet) megbízta. A korabeli sajtó már — érthetően — ennek az első lépésnek is örült, mert amint írja „Nemcsak új, nagy forgalomra szánt, a központból a közlekedés gócához, a vasúthoz legegyenesebben, s legkényelmesebben vezető út megnyitásáról van szó ez esetben, hanem a város egy teljesen elmaradott részének rövid idő alatti megszépítéséről, sőt a város legszebb részének megteremtéséről." 74 Annak ellenére, hogy a városi közgyűlés — mintegy nyolc évvel ezelőtt — 1885-ben már tárgyalta a Temető-nagy utca szabályozását, s kimondta, hogy „városunk csak ezen út kinyitásával léphet ki eddigi formájából, és lehet néhány rövid év alatt külsőleg is várossá", mégis újólag a közgyűlés elé került. Ismételten 1893. december 9-én Lestár Péter polgármester a vasútállomás és a pályaudvar korszerűsítésével együtt szerepeltette ezt a témát is a közgyűlés előtt. 7,5 72. Közgyűlés jk.: 1885. január 16. (26. tétel) 78. Kecskeméti Lapok. 1888. november 18. 74. Kecskeméti Lapok. 1892. április 17. 75. Kecskeméti Lapok. 1898. december 10.
